Zöld olimpia

Már a térség kijelölése is szimbolikusnak tekinthető, hiszen a lepusztult, egykori iparterületet teljesen újjáteremtették. A lebontott épületekből keletkező hulladék 90 százalékát újrahasznosították az olimpiai létesítmények megépítésekor. A bontások és az építkezés során a különféle anyagokat – mérséklendő a szén-dioxid kibocsátást – vasúton és vízen szállították. A szennyezett földet kicserélték, hatalmas zöld parkokat, közlekedést, infrastruktúrát modern épületeket létesítettek. S mindent úgy, hogy a térség ne csak az olimpia idején virágozzon, hanem a jövő generációi számára is kihasználható legyen.

A legtöbb épület teteje esővizet gyűjt, amit az üzemeltetésükhöz használnak fel, így takarításra, növények öntözésére. A „Réz Doboz” elnevezésű létesítmény pedig – mely a kézilabdának és az öttusának adott otthont – újrahasznosított rézből épült, s úgy tervezték, hogy a csarnokot természetes fény világítsa meg, 40 százalékkal csökkentve ezzel energiafelhasználását – tudtuk meg Laboranovits Györgytől, a K&H Ingatlangazdálkodási, Logisztikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatójától.

A kosárlabda-stadiont, vízisport-centrumot és a nagy stadion egy részét lebontják – az építési hulladék nem a szeméttelepre kerül, hanem újrahasznosításra. A nagy stadion borítását például egy ugandai és egy riói tábor megépítésénél is felhasználják.

Összegezve a befektetéseket, az épületek megépítését és a játékok alatt megvalósított környezetvédő szempontokat: a 2012-es londoni olimpia az eddigi legzöldebb nyári játékoknak bizonyult.