Dráguló szemétdíjak

Kötelező szelektív hulladékgyűjtés 2015-től, lépcsőzetesen emelkedő díj a lerakóhelyre kerülő hulladék után, hatósági ár a hulladékszállításra – talán ez a három legkönnyebben érthető eleme a múlt héten elfogadott új hulladékgazdálkodási törvénynek. Igencsak ideje volt szabályozni a területet, ugyanis az Európai Unió Hulladék Keretirányelve szerint erre már 2010-ben sort kellett volna keríteni. Elmaradása miatt Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, bár a kormány azt reméli, hogy a törvény bevezetésével a büntetéstől eltekint az unió. Ugyanakkor az új hulladékgazdálkodási törvény sem feltétlenül nyeri majd el Brüsszel tetszését: sértheti ugyanis a szolgáltatások szabadságáról szóló alapelvet.

A települési szilárd hulladék gyűjtését és kezelését végző közszolgáltató cégekben 2013-tól magánvállalkozások legfeljebb 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezhetnek, a többségi tulajdonosnak állami vagy önkormányzati cégnek kell lennie. Bár a kormány állítása szerint ez nem jelent államosítást és nem sért uniós alapelvet, lényegében mégis azt jelenti, hogy az olykor 100 százalékban magántulajdonban lévő közszolgáltatók tulajdonrészét – egyelőre tisztázatlan áron és módon – állami vagy önkormányzati cégek veszik át. Mindez azért visszás, mert az uniós csatlakozás előtt Magyarország sok támogatást kapott ahhoz, hogy hulladékgazdálkodását az európai normákhoz igazítsa. Az önerőt pedig részben magánvállalkozások állták, amelyek, természetesen hasznot remélve, így szereztek tulajdont a közszolgáltató cégekben. – Nem látszik, hogy akik idáig befektettek a hulladékgazdálkodás működtetésébe, azok hogyan fognak hozzájutni a befektetéseik eredményéhez – mondta erről a Szabad Földnek a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója, Farkas Hilda.

A Hulladék Keretirányelv a hulladéklerakás mérséklésére szab határidőket – a tagállamoknak például 2020-ra 50 százalékra kellene növelni a szelektív hulladékgyűjtés mértékét. 2015-re kötelező lesz a szelektív gyűjtés – az viszont, hogy erre pontosan hogyan kerül sor, nem derül ki a törvényből. Azért sem lesz jó üzlet hulladékot lerakni, mert ezt a törvény évenként növekvő hulladéklerakási díjjal sújtja. Az ebből származó bevételt a környezetvédelemért felelős miniszter csak meghatározott célokra költheti. Ennek meg is lehet a helye, mert a szelektív gyűjtés – különösen annak nagyobb hatásfokú változata, a háznál történő gyűjtés – meglehetősen drága mulatság. Jelenleg azonban nem látszik, hogy ennek költségeit támogatja-e az állam, és ha igen, milyen formában teszi ezt. Amennyiben nem segít be, akkor a szemétszállítás egyrészt a hulladéklerakási járulék, másrészt a kötelező szelektív gyűjtés miatt is drágább lesz.

Vélhetően ezt a problémát kívánta orvosolni a jogalkotó azzal, hogy hatósági árat vezet be a lakossági közszolgáltatásra – amelyről azonban csak annyit tudni, hogy a Magyar Energia Hivatal javaslatára a miniszter határozza majd meg. Az utolsó pillanatban az is belekerült a törvénybe, hogy 2014-től ez a tevékenység csak nonprofit alapon végezhető, ugyanakkor a szövegben máshol az ésszerű haszon kifejezés szerepel. – A mi értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a cégeknek 2013-ban még lesz joguk „ésszerű haszonra”, utána viszont már nem – próbálkozott az ellentmondás feloldásával a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója, aki azt is hangsúlyozta: sok kérdésben a végrehajtási rendeletek mutatják majd meg, milyen eszközökkel kívánja a törvényben meghirdetett célokat elérni a kormány.