Zavaros vízhelyzet

– Kömpöcön, Zsanán és Balotaszálláson már lezajlott a közbeszerzés, itt már csak a kivitelezés van hátra – jelentette be büszkén a Tiszta víz Ivóvízminőség-javító Társulás elnöke, Patkós Zsolt, Szank polgármestere Zsanán, a projektnyitó rendezvényen. A 2009-ben alakult társulás most jutott el odáig, hogy a tizenegy településből (Szatymaz, Baks, Balástya, Dóc, Ópusztaszer, Pusztaszer, Balotaszállás, Zsana, Szank, Csólyospálos és Kömpöc) az említett háromban megkezdődhet az ivóvíz-szolgáltató rendszer átalakítása, míg a többi nyolc esetében még most kezdődik a közbeszerzési eljárás. A terv befejezésére elvileg kilenc hónap múlva kerül sor – enyhe szépséghiba, hogy hét községben elvileg már az idén sem lenne szabad meginni a csapvizet…

A tizenegy település mindegyikén vannak vízminőség-problémák: némelyiken az ivóvíz vas-, máshol a mangán- vagy az ammóniumtartalma haladja meg az előírt határértéket. A legsúlyosabb gondot mégis az arzén jelenti, amelyre vonatkozóan december 25-én másodszor jár le az Európai Unió által biztosított haladék. A tizenegyből hét településen haladja meg a víz arzéntartalma a határértéket, bár Patkós Zsolt szerint három településen igazán jelentős a határérték-túllépés, és ezek közül két helyen – Zsanán és Balotaszálláson – júniusra végeznek a kivitelezéssel. Hogy január elsejétől mi lesz, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, hiszen az biztos, hogy újabb haladékot nem ad az unió.

Patkós Zsolt részletekbe menően ismertette azokat a viszontagságokat, amelyek miatt a program ilyen lassan ér célba: több hónapos várakozások különböző engedélyekre, rendszeres, egész napokat felölelő ellenőrzések, lassú és körülményes közbeszerzés. Mivel a társulásban részt vevő települések nincsenek vízvezetékkel összekötve, mindenhol az ottani helyzethez illeszkedő, egyedi megoldást igyekeznek találni. A társulás elnöke ugyanakkor azt is kiemelte, a kivitelezés során nem elsősorban arra ügyelnek majd, hogy minél olcsóbban ússzák meg magát a beruházást, hanem hogy a létrejövő tisztítóművek olcsón üzemeltethetőek és alakíthatóak legyenek, tehát egy esetleges határérték-változás után se kelljen újabb vízműveket építeni.