Halált okozhat a korom a tödőben

Az Európai Bizottság 2004-ben készült kutatásai kimutatták, hogy hazánkban az emberek átlagosan egy évet veszítenek életükből a részecskeszennyezés következtében. Talán mondanom sem kell, hogy Budapesten és egyéb nagyvárosokban ennél is rosszabb a helyzet. A korom nagy része a közlekedés következtében kerül a légkörbe, hatásaitól sem az azt kibocsátó autósok, sem a szennyezettség csökkentése érdekében két keréken közlekedők nem védettek. Sőt, az utóbbiak tüdejébe több részecske kerül, főleg, ha forgalmas autóúton vagy amellett bicikliznek.

Nem jobb a helyzet az Unió egyéb részeiben sem. Évente több mint 350 ezren halnak meg légszennyezés következtében. Növekszik az asztmás megbetegedések száma, mára ezzel az egészségügyi problémával közel 30 millió ember küzd a kontinensen. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kutatásai szerint a megbetegedésekben fontos szerepet játszanak a levegőbe kibocsátott úgynevezett PM10 részecskék. Ezek javarészt a közlekedés, az ipar, a fűtés, az illegális hulladék-, tarló- és avarégetés melléktermékeiként jutnak a levegőbe.

A levegő ilyen szennyezése nemcsak a mi életünket rövidíti meg, de a globális éghajlatot is alakítja. A koromszemcsék ugyanis elnyelik a napsugarakat, ezzel felmelegítik közvetlen környezetüket, befolyásolják a csapadékképződést. Az uralkodó széljárás pedig a kormot Európából az Északi-sarkvidékre szállítja, ahol az elmúlt két-három évben rekordmennyiségű jég olvadt el. A helyén lévő sötét vízfelszín pedig elnyeli a napsugarakat, gyorsítva ezzel az olvadás folyamatát.

A szennyezettség ellen mi is tehetünk, ha autózás helyett a tömegközlekedést, biciklizést választjuk. A változtatásban a városok vezetőségeinek is komoly szerepe lehet, például a buszok részecskeszűrővel (használatával a PM10 részecskék 99 százaléka kiszűrhető) való ellátásában, a tömegközlekedés színvonalasabbá tételével.
Az európai levegőszennyezettségről és a lehetséges kiútról szervezett kiállítást február közepéig tekinthetjük meg a budapesti Arany10-ben.