Varázserőt rejt a táj

Néha elhúz fölöttünk egy repcsi. Hát igen, az jár a legjobban, ki gépen száll fölébe. Helikopterről vagy kisrepülőről csodálatos látvány tárul a vándor szeme elé: láthatja az egész országot. Viszont csak akkor tudják átugorni a Dunát, akkor léphetnek fel a Kékesre, ha leszállnak a földre, és sétálnak egy kiadósat a pázsitos kertben vagyis kicsinyített hazánkban.

– Itt kanyarog a Tisza! – lelkendezik egy kamaszlány Nagykörű közelében. Amott a Balaton, ahol rekkenő hőségben még lábat is lehet áztatni. Diákok lépegetnek méreteseket a Dráva mentén, feladatlap a kezükben, azt kell lemérniük, hány kilométer a határfolyó. Egy lépés ezer méter – még számolniuk is kell a végén. A távolban lengedező nemzetiszín zászló a Parlamentet jelzi, a délkeleti végeken feltűnő tavacska pedig a Fekete-tengert, melynek partján kondérban rotyog a pörkölt, szülők főzőcskéznek az osztálykiránduláson a gyerekeknek.

Jakabszállás határában, a Magyarkertben telt ház van. Európa legnagyobb mérethelyes (1:1000) domborzati és vízrajzi makettje, a háború után épült egyetlen hazai arborétum egyre több érdeklődőt vonz. Bár létrehozói az elején is sikerre számítottak, de ekkora látogatottságról nem mertek volna álmodni.

– Ezen a negyven hektáron összeér a föld és az ég. Legyünk büszkék arra, hogy ilyen szép országunk van! És hogy magyarok vagyunk! – mondja lelkesen a vállalkozás vezetője, Kecskeméti Anikó, miközben hangsúlyozza, szó sincs semmiféle magyarkodásról. Rengeteg élmény várja a látogatót a tanösvényektől kezdve az állatsimogatón át a veremházakig.

De honnan is a Magyarkert ötlete? Ha Nemes Dénes Róbert vállalkozó hároméves kislánya 2005-ben nem kérdezi meg a Balaton partján sétálva, hogy miért mondják a felnőttek a tóra, hogy állóvíz, amikor „folyik”, akkor eszébe sem jut Magyarország domborzati makettjét megépíteni. Aztán az apai hóbort menet közben milliós beruházássá nőtte ki magát.

Uniós támogatást könnyebb volt hozzá szerezni, mint a területen lévő omladozó tanya lakójával, Kati nénivel megegyezni, ő ugyanis nem akarta eladni a portáját. Egy éjszaka azonban álmot látott, egy szép tavat, zöld füvet, ahol sok boldog ember sétált. Na, ekkor állt kötélnek. Az építkezés során még sok akadályt le kellett küzdeni, például azt, hogy a lankásabb részeken ne folyjanak visszafelé a folyók. Végül 2011-ben nyitottak, s a vállalkozó kislánya is elégedetten mondhatta, már érti, miért állóvíz a Balaton.

Többen különleges varázserőt tulajdonítanak a helynek. Amikor egy nepáli láma tavaly januárban ott járt és megáldotta a kertet, valósággal felbolydult a terület. Azokban a napokban találták meg az egyik fenyő ágáról lenőtt koszorút, néhány fa érdekes elváltozáson esett át, és a makett-Balatonon hosszában megrepedt a jég. Tényleg vannak még csodák?