Őrgróf szürke frakkban

Míg a legtöbb jövevény lármás csapatokban él, s mindenféle színes ruhákban tetszeleg, a mi őrgrófunk elegáns fehér inget, fekete csíkkal szegélyezett szürke frakkot visel, és ritkán szól, de akkor olyan nagyot, hogy messziről is meghallja az ember. Mint most is, amikor Ópályiba utazva megálltam Vaja és Nyírparasznya között egy öreg cseresznyésnél. A fák között éles kiáltás hangzott, aztán feltűnt egy rigó nagyságú fehér-fekete madár. Kerítésoszlopra szállt, ügyet sem vetett rám. Messziről jöhetett, ahol nem nagyon bántják az állatokat.

Hazánkban három fajta gébics él, a nagy őrgébics a legtermetesebb. Onnan kapta nevét, hogy régebben a solymászok kalitkában tartották, mert más-más hangokkal hívta fel figyelmüket a különböző ragadozó madarakra, ami megkönnyítette a sólymok befogását.

Tápláléka minden, amit legyűrhet. Felveszi a nagy sáskát, gyíkot, egeret, pockot, amiket aztán valami tüskére felhúzva tárol. De nem csak a spájzolás a célja, hiszen gyakran ehetetlen dolgokat is felszúr. E viselkedésnek a legvalószínűbb magyarázata, hogy a hímek így tárják a tojók elé rátermettségüket, területük táplálékgazdagságát – vagyis csalogatásra szolgál.

De más szempontból is okos madarak a nagy őrgébicsek: az Izraelben költő példányoknál figyelték meg, hogy amikor mérgező mivoltukat élénk foltokkal hirdető sáskákat tűztek fel a tüskékre, elfogyasztásukkal napokig vártak. Időközben a rovar színe megváltozott, jelezve, hogy a méreganyagok már lebomlottak, így veszélytelenül lehet lakmározni belőle.