Megisszuk a levét

Bardócz Zsuzsa professzor asszony a Keleti Kapu Ökotermesztő Egyesület kálmánházi biotalálkozóján riasztó jelenségeket, adatokat osztott meg a hallgatósággal.

A GMO-mentes élelmiszerekért küzdő, nemzetközileg is nagyra tartott szakember arról beszélt, hogy életében az átlagember mintegy tizenöt tonna táplálékot és háromezer hektó vizet fogyaszt, miközben egyre nagyobb mennyiségű mérget vesz magához (ezt példázza a mondás is: „Ki a Duna vizét issza, saját levét issza vissza”). Így van ez a levegővel is, melynek oxigéntartalma az elmúlt évtizedek során 38-ról 20 százalékra csökkent – de a nagyobb városokban ennél is komolyabb a csökkenés, a 15 százalék is előfordul.

Az emberiség az őskortól az 1800-as évekig csak biogazdálkodást folytatott. Később a fejlett ipari államokban a második világháborút követően a nagyüzemi vegyszeres mezőgazdaság bevezetésével következett be lényeges változás. A rohamosan növekvő városok lakosságának élelmiszerét messzi tájakról kellett odaszállítani. A gazdálkodásból agrobiznisz lett, az egészséges táplálék előállítása és a gazdaságosság érdekellentétbe került, s ez mind a mai napig fokozódik.

A nagyüzemi növénytermesztés jó ideje egyenlő a monokultúrával és a hibrid vetőmagvak alkalmazásával, egyidejűleg a vetőmagválaszték folyamatos leszűkülésével.

A hibrid vetőmagvak kiválasztásánál nem a termény leendő minősége, hanem a mennyisége vált meghatározó tényezővé, s a tápértéke – elsősorban a vitamin- és ásványianyag-tartalma – folyamatosan csökken, ami pedig kihat az egészségünkre is. De az állattenyésztésben is a nagyüzemi módszerek dominálnak: az állatok méretét, növekedési ritmusát hormonokkal, antibiotikumokkal gyorsítják fel, így az állati termékek tápértéke is megváltozott – nem is beszélve a húsban felhalmozódott mesterséges anyagok káros hatásáról.

A tápérték változása egészségünket is befolyásolja. Terjed a minőségi éhezés, amikor a szervezet a napi táplálékkal nem jut elég vitaminhoz, ásványi anyaghoz. Különösen szembetűnő a nélkülözhetetlen gyümölcsök, zöldségek vitamintartalmának zuhanása. Tetézi a bajt, hogy az intenzív vegyszerezés miatt nagyon sok termék szennyezett marad. Ezek a vegyszerek és szermaradványok bekerülnek a szervezetünkbe, sok ott is reked. Átlagosan a magyarok vérében több mint hetvenféle vegyszer található, s ezek egy része bizonyítottan káros.

Az optimális megoldás az volna, ha az agráriumban újból egybeesne a gazdasági érdek és az egészséges élelmiszerek termelésére irányuló törekvés. Hosszú távon azonban az ökológiai gazdálkodásé a jövő. Ám addig még sok víz fog lefolyni a Dunán.