Táperő a rajthoz
Cikkünkben ezúttal azokhoz szólunk, akik nagyobb, összefüggő területen létesítenek gyümölcsöst.
Kép: ősz trágya trágyázás vasvilla szar föld frissítés táptalaj talajlazítás kertimunka 2006 11 10 Fotó: Kállai Márton
Ahhoz, hogy most ültetendő gyümölcsfáink és -bokraink jól vegyék a rajtot, föl kell töltenünk talajukat a legfontosabb tápanyagokkal.
Az alaptrágyázáskor szerves trágyákat, illetve a lassan ható műtrágyákat forgatjuk a talajba, ezekből a tavaszi indulásra válik fölvehetővé a tápelem. A nitrogént mint gyorsan ható műtrágyát csak tavasszal és a nyár elején juttassuk majd ki (ha most tennénk, tavaszra elbomlana). Megjegyezzük, hogy ősszel kevés nitrogént is a talajba forgatva jobban hasznosul a foszfor és a kálium. (Kapható olyan komplex műtrágya, amelynek kicsi a nitrogéntartalma.)
Az istállótrágyáról és a kerti komposztról szólva tudni kell, hogy ezekben kevés a tápanyag. Példaként: száz kiló istállótrágya fél kiló nitrogént, ugyanennyi káliumot és negyed kiló foszfort tartalmaz. Azt a fél kiló nitrogént azonban mindössze 2,5 kiló műtrágyával (pétisóval) is a talajba juttathatjuk, kiváltva így száz kiló szerves trágyát. Az istállótrágya mégis fontos, mert humuszban gazdagítja a földet és serkenti a talajéletet. Kötött talajon 2-3 évenként, homokon 1-2 évenként ajánlott szerves trágyázni. Ha kötöttebb a földünk, 5-15 kilót szórjunk ki négyzetméterenként, lazább talajon ennek fele is elegendő. (Jó, ha a szerves trágyázást az alapműtrágyázással összekötjük.)
Az almára és a körtére a nagy nitrogénigény jellemző, emellett viszonylag sok foszfort és kevesebb káliumot kívánnak. Nem így a cseresznye, a meggy, a szilva és a barack: nagy arányban kívánják a káliumot és – viszonylagosan – a nitrogént, ellenben a foszfor iránti igényük kisebb. Hasonló tápanyagigény jellemzi a bogyósokat, így a szamócát, málnát, ribiszkét és a szedret is: sok nitrogén mellett jelentős mennyiségű káliumra tartanak igényt, foszforból kevesebb is elég nekik.
Fontos tudni viszont, hogy a bogyósok és a szőlő érzékenyek a klórra is (márpedig a káliumot leggyakrabban klorid formában kínálják), ezért ezeket csökkentett klórtartalmú vagy klórmentes (például Rosafert) műtrágyával trágyázzuk. A szőlő káliumigénye kiemelkedő, sokat kíván kalciumból is, foszforszükséglete ellenben szerény. Ha nagyobb, összefüggő területet ültetünk be gyümölcsökkel, alaptrágyaként átlagosan 15-25 kiló kálisót, illetve szuperfoszfátot juttassunk ki száz négyzetméterenként.
A műtrágyát a talaj felszínén egyenletesen szórjuk szét, majd forgassuk be 30-40 centi mélyen a talajba.
