Kőbe vájt rejtély

De mik is azok a kaptárkövek?

Ne várjon pontos választ az olvasó, az ugyanis a kutatók között is állandó vita témája. Csak az bizonyos, hogy olyan sziklákról van szó, amelyekbe az idők során több mint ötszáz kicsiny – legfeljebb 25-30 centiméter mély – fülkét vájt az ember a Pilisben, a Budai-hegységben, legfőképpen azonban a Bükkalján. Hogy kik, miért és mikor, nos, ez máig rejtély.

Elképzelést persze számosat ismerünk a talány feloldására. A fülkék lehetnének akár méhészkedést szolgáló kaptárok is – ha némelyiket nem tájolták volna úgy, hogy az mindenre előbb szolgál, mint méhek otthonául. Ennél tehát valószínűbb, hogy kultikus helyekkel van dolgunk. Esetleg urnákat helyeztek el bennük. Netán bálványtartók lehettek. Az első fülkék keletkezését a négyszázas évekre teszik, az utolsókat pedig ezer évvel későbbre. Érdekesség, hogy a kultúrtörténeti emlék a világ számos pontján megtalálható, s némelyik több ezer éves.

Akármiért vájták is egykor e mélyedéseket a sziklákba, az bizonyos, hogy mára új rendeltetésük lett: egyrészt további feladatokat adnak a kutatóknak, másrészt pedig a túrázókat a természetbe csalogatják, hogy az érdeklődők megcsodálhassák a különös jelenséget. Védelmüket három évvel ezelőtt indította a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, immár sikerrel.

A munka ezzel nem ért véget, tudtuk meg Novák Richárdtól, az egyesület alelnökétől. A kaptárkövekről nemrég légi felvételeket készítettek, ezeket a kutatók elemzik, majd a köveket néhány év múlva ismét lefényképezik.

A változásokból pedig igyekeznek a múltra is visszakövetkeztetni. Talán ezzel is közelebb kerülünk a kaptárkövek nagy rejtélyének megoldásához.