Szépségéért szeretjük

Valóban különleges látvány a „virága”, ami nem is virág, hanem igen mutatós virágzati fellevél, és lángvörös, lazacés vajszínű vagy éppen ragyogó fehér lehet. (A valódi virág kicsi, sárga és jelentéktelen.) Ha most vásároljuk, ügyeljünk, hogy növényünk jól fejlett, egészséges és virágzásának kezdetén álló legyen, mert akkor még sokáig (akár három- négy hónapig) gyönyörködhetünk benne. (Ha virágport látunk a felleveleken, az a virágzás, illetve annak a jele, hogy kevesebb ideig fog díszleni, hiszen az elvirágzással a fellevelek is hamar eltűnnek.)

A mikulásvirág egyébként sokat tűrő és hálás dísz. Ha meleg szobában tartjuk, inkább hetente egyszer öntözzük meg bőven, mint többször kevesebbel. (Legjobb, ha a locsolásával megvárjuk, míg földje némileg kiszikkad.) Jól gondozva, a most nyílni kezdő növény februárra elvirágzik, és hamarosan ledobja díszes felleveleit. Sokan eddig tartják, és nem alaptalanul, mert később már könnyebben megcsúnyul, megbetegszik, és az őszi újravirágoztatása sem kockázatmentes.

Aki mégis megpróbálkozik vele, vágja vissza (áprilisban) a hajtásait egyharmadával, és nyugalmi időszakában tartsa a növényt (májusjúniusban) 15 fokos hőmérsékletű és gyér fényű helyen. (Ezzel eredeti élőhelyének klímaviszonyait igyekszünk utánozni.) Földje ilyenkor legyen szinte teljesen száraz. Ezt követően vigyük a fényre, rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk.

Ha igen erős növekedést tapasztalunk, bátran vágjunk ki néhány hajtást, hogy formás, laza lombozatot kapjunk. (A visszametszéssel legyünk óvatosak, mert túlzott elágazódásra késztethetjük a növényt.) Ősszel megpróbálhatjuk újra virágoztatni. (Erről jövő szeptemberben szólunk részletesen.)