Legjobb az articsókaszív

Hazájában terebélyes, jó kétméteres bokrot is növeszt, melynek elhúsosodott (fészkes virágzatot alkotó) virágkezdeményét, az abban fejlődött fészekpikkelyeket fogyasztjuk. Vásárláskor ügyeljünk, hogy ez a virágzat még bimbóban legyen, mert a kinyílt virágok már fogyasztásra alkalmatlanok. Noha a virágbimbót alkotó fészekpikkelyek (pikkelylevelek) keménynek és durvának hatnak, könnyen és jól párolhatók. A legjobban hasznosítható rész a bimbó közepe, az articsókaszív: az ebből készült saláta, köret a legfinomabb. A feldolgozás során a bimbót törjük le a szárról, majd fosszuk meg vékony külső leveleitől.

A visszamaradó pikkelylevelek hegyét éles késsel vágjuk le, az oldalra kiálló levelek végét pedig ollóval messük le. Akár köretnek készítjük el, akár salátaként fogyasztjuk, felhasználás előtt minden esetben jól pároljuk, főzzük meg. Tanácsos enyhén citromos vízben párolni, mert így nem barnul meg. A párolt vagy főtt pikkelylevelek magukban, különböző szószokkal, öntetekkel ízesítve is fogyaszthatók. A nagyobb virágbimbókat kettévágva, s a közepüket (a szívet) eltávolítva, majd annak üregét darált hússal megtöltve és a sütőben puhára párolva különleges, tartalmas és finom ételt kapunk. (Az értékes articsókaszív leveleit külön hasznosítjuk.)

Táplálkozás-élettani szempontból az articsóka ballasztanyagokban, káliumban, foszforban, magnéziumban, vasban és folsavban gazdag, jelentős a fehérje- és szénhidráttartalma, s van benne A-, B- és C-vitamin is. A kevés zsírt és sok rostot tartalmazó diéta fontos növénye. Serkenti a máj- és epeműködést, csökkenti a koleszterinszintet, javítja az emésztést.