Pocokvadász bugybóka

(Az 1979-ben indított program célja olyan madárfajok bemutatása, melyek védelmében a szakemberek, laikusok, természetbarátok egyaránt sokat tehetnek.) A triplázásban persze benne rejlik e madár már-már egzotikus szépsége és az a bizalom, amelyet az ember iránt táplál. S itt máris felmerül az első gond, nevezetesen, hogy a régi, elavult épületek fölújításával, korszerűsítésével (szigetelésével) a korábbi fészkelőhelyei jelentősen megcsappantak, így arra kényszerül, hogy a harkályok vájta természetes faodúkért – legtöbbször az erőszakos és szemtelen seregélyekkel – megküzdjön.

Márpedig az otthonteremtés a Szaharától délről érkező madarak számára úgyszólván életfontosságú feladat, így érthető, hogy a hímek mielőbb (gyakran már márciusban) igyekeznek útra kelni, hogy mire a tojók is megérkeznek, megszerezzék a fészekhelyet. Ez egyben az eredményes párválasztás feltétele is, amihez hozzátartozik, hogy még a telelőhelyükön megújítják színes tollruhájukat, s ebben az öltözetben kezdik meg udvarlásukat. (Teljes népi neve, a fostos bugybóka arra utal, hogy a már nagyobb fiókák bűzös ürülékük fröcskölésével védekeznek az őket veszélyeztető ragadozók – nyestek, nyusztok – ellen.)

Amíg a fészkelőhely tekintetében a búbosbanka számíthat az ember segítségére (vagy úgy, hogy megtűri és óvja, ha a kerti kőrakásban, tetőszerkezetben, esetleg a járműroncsban fölfedezi a fészket; vagy úgy, hogy mesterséges fészekodúkkal látja el), addig a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek nem kímélik a madarakat – mint ahogyan az afrikai és ázsiai országok vadászai sem, akik gyakran az éhségüket csillapítják a vonuló szárnyasokkal.

Így nem csoda, hogy itthoni állománya (amely 10-17 ezer párra tehető) az ezredforduló óta enyhén csökken. S hogy a visszaesés nem nagyobb, abban bizonyosan része van a hazai népszerűségének, kedveltségének, és persze annak is, hogy nálunk már jó ideje védett (eszmei értéke 50 ezer forint).

De miért is ne szeretnénk a bankát (bugybókát), amikor valóban különlegesen színes tollruhájú és hasznos madár. Az egyik legnagyobb cserebogár- és lótetűirtó, emellett vitézül elbánik a gyíkokkal, egerekkel, kószapockokkal is.