Tudja a tyúk is

Eközben a kezdetben tudománytalan kóklerségnek, sőt szélhámosságnak tartott biotermesztés egyre nagyobb arányú elfogadásra talált. Olyannyira, hogy a biotermékek minőségét ma már számos kutatóintézet veszi górcső alá szerte a világon, s vizsgálataik bizony mind egy irányba mutatnak: jobb a bio. Részint, mert a biotermék nulla vagy csak igen kicsi (3–6 százalékos) arányban tartalmaz szermaradványokat, de ami talán még ennél is fontosabb: a biotermőföld tápanyag-ellátottsága harmonikus. Így az abban termesztett növények nem halmoznak fel a terméseikben mérgező nehézfémeket és nitrátot – ez a nemkívánatos hatás leginkább az üvegházi kultúrákban jelentkezik.

Ma már nyilvánvaló, hogy a termény nagy nitráttartalma a növény anyagcserezavarából adódik, mivel a felvett nitrogént nem tudja fehérjévé alakítani: részint, mert túl sok a nitrát a talajában, részint pedig, mert nincs elég fény ahhoz, hogy az asszimiláció maradéktalanul végbemenjen.

A biológiai művelésben a talaj ásványi sókban és nyomelemekben is gazdagabb, egészében véve egészségesebb, ami a növények beltartalmi értékére is nagy hatást gyakorol. Így nagyobb a szárazanyag- tartalmuk, több van bennük az életfontosságú összetevőkből is, ez növeli eltarthatóságukat, és erőteljesebb, jobb ízükben is tetten érhető – amit az eltompult emberi ízlés talán már fel sem fedez, ám a nyúl és a csirke annál inkább értékel.

Az állatokat ugyanis egy kísérlet során választás elé állították: hagyományos vegyszeres úton termesztett tömegbúzával és zöldséggel, illetve biotermesztésű hasonló terményekkel kínálták őket. Mindannyian a biotermékeket részesítették előnyben.

Év eleji tervezgetéseink során érdemes megfontolni a biotermesztés lehetőségeit. Ha nem is térünk át teljesen, már az is nagy eredmény, ha következetesen csökkentjük a felhasználandó műtrágyák és növényvédő szerek mennyiségét a kertünkben, hogy ízletesebb zöldséget, gyümölcsöt termelhessünk.