Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Legősibb gyümölcsünk egyike a datolya, már több ezer évvel ezelőttről fennmaradtak róla írásos emlékek Mezopotámiában. Fája az ősi Izraelben az őszinteséget, szépséget és igazságosságot jelképezte, de megemlékezik róla a Korán is: az ókori arabok áldott fának, az élet fájának nevezték. Teljes joggal, hiszen a 20-30 méter magasra növő datolyapálmát szinte minden ízében hasznosították. Mint a forró sivatagok növénye, termése a trópuson a múltban a gabona szerepét is betöltötte mindaddig, míg a gabonafélék el nem terjedtek. (A sivatagi karavánok beduinjai hetekig csak ezen éltek.)
A gyümölcs olyan becsben állt, hogy egyes arab törzsek között fizetőeszközként szerepelt. Beáztatott magja ma is takarmányként hasznosul az arab világban, a magbél olajából szappant készítenek. A zsenge hajtások főzeléknek jók, az idősebb pálmalevelek kosárfonásra, takarók szövésére, tetőfedésre alkalmasak.
A datolyapálmák 4-6 éves korukban kezdenek teremni, és 200 évig is elélhetnek. Az érett termés nyomásra érzékeny, az érés idejére gyakran méteresre megnövő terméságazatról (képünkön) kézzel szedik le a gyümölcsöt vagy levágják az egész terméses ágat. A gyümölcsöt kipréselve mézszerű nedvet kapunk (ez a datolyaméz), amit az arabok kenyérre kenve fogyasztanak. Napjainkban Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Irán és Irak a fő termesztői, a fajták száma száznál többre tehető. Hozzánk leginkább aszalt formában kerül, olykor a friss gyümölcs is kapható.
A gyümölcs legfőbb értéke az igen nagy mennyiségű természetes cukor, egyúttal bőséges kalcium- és magnéziumforrás is. Vértisztító hatású, segíti a kimerült szervezet helyreállítását. Enyhíti a szorulásos tüneteket, jótékonyan hat a bélflórára. Önmagában is csemege, de jól illik a húsok mellé (esetleg a töltelékükbe), sajtokhoz, dióhoz, mogyoróhoz.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu