Kitüntetett füttyögő

A városlakónak az ürgéről leginkább Petőfi Sándor „Arany Lacinak” című verse, s arról az ürgeöntés jut az eszébe. De hogy miért füttyög, miben más, mint a mezei pocok vagy a hörcsög, arról már jóval kevesebb fogalma lehet. Falun felnőve, sajnálkozva láttam ürgeöntést. Később megírtam, hogy az ország keleti részein sokan öntenek ürgét, mert a húsa a szegény emberek eledele. Ám azt én sem tudtam, hogy a világon 14 ürgefaj él, Európában kettő: a mezei és a gyöngyös. A mezei 1982- től fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint. Eredeti lakhelye, a füves puszták eltűnésével már nálunk is kevesebb van belőle. Azért füttyög két lábon, figyelőállásban, mert a legfőbb ellenségei a szintén védett ragadozó madarak: kerecsensólyom, réti héja, karvaly. Ahol nem kaszálnak, ott a nagyra nőtt fűtől nem látni a halálos szárnyvillanásokat, így a kolónia odébbáll. Ezt teszi a fák gyökérzetének rágcsálása és a termény begyűjtése miatt nálunk kártékonynak tartott mezei pocok és hörcsög is – ám az unióban már hörcsög is alig van, ezért védett.

Mi a föld alatti, maga vájta járatokban lakó, növényi részeken, tücskön-cserebogáron élő, néha a földön fészkelő madarak fészkét is kifosztó ürge létszámában jól állunk. Évente egyszer alapít családot, melynek fészkét a téli álmukból hamarabb megéledő hímek gondosan kibélelik, majd a nász után odébbállnak. Az 5-8 kölyköt a nőstények egyedül nevelik fel, két hónaposan szinte önállóak. S ha el nem kapja őket egy karvaly, élnek vidáman vagy öt évig. Újabban már a repülőtereken is: vajon füttyögnek-e a fel- és leszálló gépek láttán…?