Hívatlan vendégek feltartóztathatatlan áradata

Ahogyan erősödött a világ távolabbi részei közötti kereskedelem és változik éghajlatunk, sokfelé úgy jelennek meg időről időre ismeretlen kórokozók, kártevők.

Az utóbbi években érkezett hozzánk az amerikai szőlőkabóca. Ez a faj a szőlő hajtásait szívogatja, amivel ugyan nagy kárt nem okoz, de közben egyik növényről a másikra átviheti a betegségeket. Így például a modern kori filoxérának, vagyis az ország szőlőültetvényeit kipusztulással veszélyeztető, aranyszínű sárgaságnak nevezett fitoplazmát. A rovar nálunk csak 2013-ban jelent meg, s tavaly már szinte minden borvidéken észlelték a jelenlétét. A fertőzés következtében a termés 20–50%-kal csökkenhet, s néhány éven belül a tőke is elhalhat. Magát a fitoplazmát nem tudjuk permettel irtani, a kabóca ellen kell védekezni. Aki észleli a kórt, egész Európában kötelező jelentenie a hatóságoknál. A beteg tőke fejlődése már tavasztól lelassul, a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. A legszembetűnőbb jel a levelek sodródása és elszíneződése: háromszög alakúvá, a fehér szőlőnél sárgává, a kéknél vörösessé válnak.

Alig látni, olyan kicsi és a hagyományos muslicánkkal is összekeverhető a foltosszárnyú muslica. Kártétele a bogyós gyümölcsöknél számottevő, de akár az almát, a körtét is megrothaszthatja. E légyféle a gyümölcs héját szúrja át, lerak egy petét, s a kikelt lárva károsít. A sebzés helyén viszont elindul a rothadás – például a szürkepenész miatt –, így az egész gyümölcs – málna, eper, egres, ribizke stb. – eldobható, a termés akár 50–80 százaléka kárba vész. E rovart 2012-ben észleltük először az országban, nem véletlenül az M7-es autópálya környékén: gyümölcsszállítmánnyal érkezhetett ide, ma is ezek mentén kezd terjedni. Arról ismerszik meg, hogy a szárnya végén egy-egy feketés-szürkés folt található, ilyet a mi muslicánknál nem látunk. A faj Kelet-Ázsiából származik. Bevált védekezési mechanizmusa itthon még nem terjedt el.

A legújabb jövevény egy levéltetű. A napokban adtak hírt spanyolországi megjelenéséről a szakemberek, de vélhetően nem kell hozzá tíz év, és nálunk is megtalálható lesz. A Sipha flava, magyarul sárga cukornád-levéltetű Észak-Amerikában őshonos, onnan terjedt át a közép-amerikai országokba, majd került be Európába. Gazdasági kártétele jelentős: főleg a fűféléken él, így veszélyezteti a kukorica- és gabonatáblákat. Párzás nélkül (szűznemzéssel) képes szaporodni, ráadásul a lárvákból 8 nap alatt felnőtt példán?- nyá fejlődhet. A nőstények 22 napos életük során naponta egy–öt lárvát raknak, így rövid idő alatt robbanásszerűen felszaporodhat az állomány.

A kárt a levéltetvek roncsolása mellett az általuk terjesztett vírusok is súlyosbítják. Az invazív idegenhonos fajok általában gyorsabban képesek terjedni az új területeken, ahol nincsenek természetes ellenségeik és betegségeik. Ahol az életfeltételeiket, táplálékukat megtalálják, gyors ütemben szaporodnak – éppen ezért lehetnek veszélyesebbek más kártevőknél.