Hőszivattyú az üvegházban: Spejzolja a nyár melegét

A hőszivattyúk kertészeti felhasználása széles körben még nem terjedt el hazánkban. Az üvegházak fűtésére történő alkalmazásának részletes műszaki ismertetését tartalmazó cikket jelentetett meg Komlós Ferenc az Elektrotechnika szaklapban. Barcza Miklós nyugalmazott villamosmérnök szemlézte e cikket, s az elérhető források alapján áttekintést adott más országokban a hőszivattyúval megvalósított üvegházfűtésről.

A magyar üvegházi és fóliás kertészet magas színvonalú, de a téli időszakban a melegebb éghajlaton termő importtal képtelen versenyezni. A fűtés költsége drágítja a hazai zöldséget. Segíthet, ha a megszokott energiahordozók és fűtéstípusok mellett vagy helyett újakat, olcsóbbakat terjesztünk el. Ennek egyik módja a geotermikus energia hasznosítása, s a jövőben itt kaphatnak fontos kiegészítő szerepet a hőszivattyúk.

A termálvízzel fűtött növényházaknál az elsődlegesen alkalmazott 30–50 Celsius-fokos elfolyó termálvízből hőszivattyúkkal további hő vonható el, ami hasznosítható.

Ahol nincs lehetőség a termálvíz gazdaságos felhasználására, a hőszivattyúk ott is alkalmasak üvegházak folyamatos üzemeltetésére, fűtésére vagy hűtésére. Így télen a hőszivat?- tyúk hőt vonnak el a lefelé haladva egyre melegebb talajból és kőzetből, illetve (másféle elrendezésben) a talajvízből, egyéb melegebb környezeti egységtől, és az elvont hővel melegítik az üvegház fűtőcsöveiben lévő folyadékot, ezáltal az üvegház levegőjét. Nyáron a berendezés hőt von el az üvegház csőhálózatában lévő folyadékból, így hűtve az üvegház levegőjét; a felvett hőt a hidegebb talajba, illetve talajvízbe továbbítja, ily módon az elvont hő egy részét a „fűtési időszakra” tárolják. Ezzel a belső levegő káros túlmelegedésének megelőzéséhez nem kell ablakot nyitni, nem „szökik meg” a szén-dioxid, melynek túlzott mennyiségű levegőbe jutása káros, de az üvegházon beüli megléte a növények optimális fejlődéséhez a légkörinél magasabb koncentrációban célszerű.

Egy modern magyar hőszivattyúcsalád berendezései – nem mellesleg 2012-ben elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat – már arra is képesek, hogy a működésük során felhasznált 1 kWh villamos energiával akár 4,5 kWh hőenergiát adjanak a fűtendő rendszernek. Ennek megfelelőn az energiaköltség-megtakarítás a 60-70%-ot is elérheti a gáz- vagy olajkályhák használatához viszonyítva.

Gyakori, hogy a hőszivattyú mellett hagyományos tüzelésű kályhát is alkalmaznak, ilyenkor az energiaköltség- megtakarítás 30–50%-ra tehető. Nem mellesleg, a hagyományos kazánok kiváltásával 40–60%-ban is csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást.

A hőszivattyúnak a levegő páratartalmát csökkentő funkciójának kihasználása hozzájárul a termelt növényeket veszélyeztető betegségek megelőzéséhez. Mindezen hatások eredményeképpen az energia- és a vegyszerfelhasználás csökken, míg az éves termékmennyiség növekszik. Magyarországon évente mintegy 1000 új hőszivattyút telepítenek, többségük a hazainál olcsóbb import; a hazai gyártó sajnos kevés megrendelést kap, így a gyártás sem lehet olcsóbb – ez ördögi kör.