Tavaszi latolgatás: Megéri a drágább

A paradicsomnál leginkább az előbb említett ToMV, illetve a fitoftóra, a paradicsomvész kártevője ellen küzdenek a nemesítők. Míg az előbbire sok fajta ellenálló már, a fitoftórára kevesebb, több viszont az úgynevezett toleráns. Utóbbi fajták a a kisebb fertőzést kibírják. Az ellenálló fajták, hibridek vetőmagjait általában csak megrendelni lehet, zacskós kiszerelésben alig találni.

A paradicsomvészre rezisztens fajták (Magnus, Mondeo, a hajtatásra ajánlott Titus) 100 darab magja 4-8 ezer forintba is kerül, szemben a hagyományos 200-400 forinttal. Ha ebből felnevelünk 60 palántát és azok „fejenként” teremnek 4-5 kilót, akkor az összesen 240-300 kiló, aminek az átlagára 200 forint – vagyis összesen megterem 48-60 ezer forint értékű zöldség. Megéri a drágább vetőmag. Tavaly a házikerti burgonyavetéseket is nagy kár érte a csapadékos, meleg időjárás miatt. A levélzetet, a szárat elvitte a burgonyavész, s a felszedett, betárolt burgonya is gyakrabban ment tönkre, mint máskor.

A burgonyát ráadásul fonalférgek, klasszikus és az utóbbi évtizedekben elterjedt kórokozók is károsítják. Szerencsére akad hazai nemesítésű, rezisztens, multirezisztens – azaz sokfajta károsítóval szemben ellenálló – fajta. Ilyenek a Sárvári család sok évtizeden át nemesített fajtái, melyek több évig vethetők, vagyis magunk termeszthetjük újra az előző évből maradt apróbb gumókból. A családi nemesítők a becsületkasszás megoldást kérik: aki saját szaporítású vetőgumót használ, utaljon át nekik minden évben némi hozzájárulást. E forrás mellett tavaly óta állami támogatással és a debreceni egyetem kutatási hátterét is használva folytatódhat nagyobb ütemben a nemesítés zirci központú munkája, a fajták szélesebb körű elterjesztése. De ne feledkezzünk meg a keszthelyi Burgonyakutatási Központ rezisztens fajtáiról sem.

Az uborkáknál jól állunk, a gazdaboltokban is kapható ellenálló fajtákat vehetünk, nem túl borsos áron. Ezek a peronoszpórának, lisztharmatnak és mozaik vírusnak ellenálló fajták, hibridek. A Szabad Föld kertjében az idén ezek közül kettőt: a Kolumbusz és a Megyer fajtát vetjük el. Reméljük, nem fordul elő, hogy az uborka a terméshozás közepén elpusztul, s elegendő hozamot nem tudunk számottevő vegyszerezés nélkül elérni.

A gyümölcs- és szőlőfajták közül igen sok ellenállót találunk, de a gyakorlat bizonyítja, hogy az erősebb monília, lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész, vírusfertőzés esetén itt sem teljes a védelem. „Mindent tudó” fajták még nincsenek, vagyis egy-egy rezisztens fajta csak egy, ritkább esetben néhány betegség ellen védett genetikailag. A gyümölcsöknél és a szőlőnél is az a gond, hogy az elültetett növények 20-40 évig adottnak tekinthetők, vagyis itt nincs lehetőség rá – mint a zöldségféléknél –, hogy egyik évről a másikra váltogathatjuk a fajtákat, kipróbálhatjuk az új nemesítéseket. Szerencsésebbek, akik most indítják kertjüket, vagyis telepítik el a gyümölcsfáikat, a szőlőjüket. Nekik ajánljuk a szakirodalmat, melyben bőségesen taglalják egyes fajták kedvező tulajdonságait.