Kertésznaptár: Vessük be a 'kapazint'!

- Évelőágyásainkat különösen a folyófű és a tarack veszélyezteti, míg a gyepben a gyermekláncfű a gyakori betolakodó. A hosszú, erős karógyökerű gyomokat (mint amilyen a gyermekláncfű is) gyomkiszúró kanál használatával irthatjuk eredményesen. Ha nincs jószág a háznál, amivel föletethetnénk a kikapált gazt, elteríthetjük a fiatal telepítésű csemeték törzse körül is, mert ezzel beárnyékoljuk a talajt, s megakadályozzuk gyors fölmelegedését, kiszáradását.

- Ha huzamosabb időn át nem esne az eső, ne feledkezzünk el a frissen telepített szőlő és gyümölcsfák öntözéséről, mert csonkolt kis gyökérzetükkel nem érik el a talaj mélyebb rétegeibe húzódott nedvességet. Hogy az értékes víz ne szivárogjon el messzire, tányérozzuk ki a fácskákat.

- Kerti pázsitunk tavaszi megújulását műtrágyázással segíthetjük. (Ez akkor válhat szükségessé, ha az őszi szerves trágyás tápanyagpótlás elmaradt.) Most elsősorban összetett NKP műtrágyát használjunk, szigorúan betartva a négyzetméterre ajánlott mennyiségi kereteket.
De választhatjuk a hosszú hatástartamú műtrágyákat is, melyek több hónapon át egyenletesen látják el a talajt tápanyaggal. A trágyát mindig száraz időben és egyenletesen juttassuk ki. Vigyázzunk, mert az egyenetlen kiszórás nyomán pázsitunk „tarka” lesz: halványabb és sötétebb, alacsonyabb és magasabb foltok jelennek meg a gyepfelületben. Esőben ne műtrágyázzunk. A talajba juttatást vagy bízzuk az esőre, vagy alapos öntözéssel mi magunk végezzük el.

- A fiatal gyümölcsfák törzsén képződött hajtásokat ne távolítsuk el tőből, hanem csípjük vissza 2-4 levélre, hogy erősíthessék a törzset.