Palántavész - Kudarcainkról is őszintén szólunk

A Szabad Föld kertjéről szóló írásainkat olvasók már megszokhatták, hogy nemcsak sikereinkről, örömeinkről, hanem kudarcainkról is őszintén szólunk, már csak azért is, hogy okuljanak a történtekből.

Most is ide illő történetről számolunk be. Február végén, március elején elvetettünk egy sor zöldségfélét a lakás ablakaiban elhelyezett cserepekbe, ládákba. Azóta sok minden történt. Vontatottan, de szépen keltek a paprikaféléink. Sorol már a Habanero chili, a Cayenne chili, a méregerős Trinidadi Skorpió, a Karcsi-féle erős paprika, a tavalyról fogott, magunk termesztette csípős pritamin. Ugyanakkor az üzletekben vásárolt több száz, gyárilag csávázott tölteni való és a kaliforniai paprikamagokból csak mutatóban találni növénykét. Hogy mi a baj, fogalmam sincs, egyre tudok gondolni: nem megfelelő életképességű szaporítóanyag került a zacskókba, hiszen a csávázószeres magvaknak elméletileg nem árthatnak a talajgombák. A saját szaporítású magvakkal egy időben, ugyanabba a földkeverékbe, egymás melletti ládákba kerültek. A fémzárolt magvakkal az idén így jártunk, tavaly viszont nem volt semmi gond, nagyjából száz palántát tudtunk nevelni.

A paradicsomfélékkel hála istennek nincsenek ilyen gondjaink: a magunk gyűjtötte és az üzletben vásárolt magok is jól csíráztak. Viszont az egyik ládában felütötte a fejét a palántadőlésnek nevezett betegség, ami igazából több gombaféle (Pythium, Rhizoctonia., Alternaria., Fusarium) áldatlan hatása. Ezek közvetlenül a talajfelszínnél lévő növényszárat károsítják, előbb áttetszővé teszik, majd barnás-feketés színűvé változtatják. Ezzel nem is lenne baj, ha közben maga a gyökérrész nem pusztulna el. Nos, paradicsomaim egy része így járt, némileg megkéstem ugyanis a kezeléssel.

Leginkább viszont a káposztafélék, köztük is a kínaikel-palánta vált a gombák áldozatává. Bár csak egy kis próbavetést végeztem, ám szépen kelt a kel, de aztán két-három hetes korban egyik napról a másikra satnyultak el, dőltek meg a palánták.

Ha nem is ennyi, de a korai karalábénövénykéknél is előfordult tőpusztulás. A megelőzésre nem figyeltem oda: felülről locsoltam a földjüket, holott ez tilos! Az a jó, ha a talaj felső 1 centije szárazabb, s van megfelelő levegőáramlás a tövek között. Megelőzhető a baj, ha steril talajba vetünk, vagyis a benedvesített ültetőközeget még a vetés előtt a sütőben átforrósítjuk. A biomódszerek közé tartozik és állítólag hatásos a kamillateás áztatás, majd öntözés is, én még nem próbáltam.

Aki nem akar ezzel pepecselni, a palántákat meglocsolhatja mankoceb hatóanyagú permetlével, nekem évek óta bevált a rézgálicos, kénes oldat. Csak az idén sajnos megkéstem vele.

A fólia alatt vetett hidegtűrő retek, saláta, karalábé, leveles kel ha lassan is, de szépen fejlődött a fagyos reggeleket hozó április első heteiben. Most, hogy melegebb van, szinte berobbantak. Megpróbáljuk a lakásban nevelt növények egy részét már most a fólia alá helyezni: nagyobb ládákba, cserepekbe tűzdeljük át, aztán reménykedjünk, hogy nem fáznak meg a hidegebb éjjeleken. A fóliás palántákat csak egyszer szoktam átpermetezni, amikor már nagyobbacskák, legalább 3-4 levelet hajtottak.

Ez a következő heti munkák közé tartozik majd.