Becsület van - föld nincs: a bioveteménynek hosszú időre vége

Visszaállították a becsületünket, és ez a legfontosabb, válaszolta érdeklődésünkre Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője, amikor az elmúlt héten megszületett ítélet értékelésére kértük. Mindez Ács Sándorné szerint nem „csak” a központ szavahihetőségének a visszaállítása miatt rendkívül fontos, hanem azért is, mert egyebek mellett ezekkel a hamisnak bizonyult állításokkal indokolták annak idején a biogazdaság „szétverését”.

Az ítélet egyébként állomás abban a persorozatban, amelyet Kishantos annak érdekében folytat, hogy mondják ki: jogellenesen fosztották meg a gazdálkodás lehetőségétől.

S hogy az államnak a legfőbb célja a 452 hektárnyi biogazdaság ellehetetlenítése volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy maga sem tudta mindig pontosan, mit is kezdjen a teljes területtel. Huszonkét hektárt például először a se regélyesi szakiskolának ígértek belőle, ám végül a velencei mezőgazdasági oktatási intézmény kapta meg. Így fordulhat elő, hogy 45 kilométerről küldenek traktort a terület megművelésére. Hogy mindebből mit tanulnak a diákok, egyáltalán miként jutnak el a helyszínre, nyitott kérdés. Az azonban bizonyos, hogy biogazdálkodásról ezúttal sincs szó, a területet ugyanis megszórták műtrágyával. Ez volt az utolsó olyan része az egykor nemzetközi hírű gazdaságnak, amely mentes maradt a műtrágyától, ezért a legmagasabb fokú biominősítési címek birtokosa lehetett. Ennek most már hosszú időre bizonyosan vége.