Csodák évadja a Szabad Föld Kertjében

Az összes ajánlást betartva 93,3 százalékos kelési arányt sikerült elérnem. A 28 csibéből egy már nem él, mivel rendellenesen fejlődött ki a bal lába, képtelen volt felállni, így röviddel a kelés után megszabadítottam a szenvedésétől. Egy másik meg tipeg-topog, de félő, hogy nem lesz hosszú életű, mivel a jobb lábán a két szélső ujj összenőtt. 

Vagyis életem első keltetése során 30 tojásból 27 életképes csibe kelt ki – szakértők szerint a 85% körüli eredmény már nagyon jónak számít. Nagy kérdés, hogy mennyire sikerül felnevelni a pöttöm szárnyasokat. Inkubátorban maradnak kéthetes korukig: egy használaton kívüli akváriumba tettem őket, alul egy kis szemű fémrács, melyet vászonnal borítottunk a feleségemmel. Infralámpa melegít, és egy kalitkába való, kétdecis önitatót használok. Etetésüket pedig húscsirke-indítótáppal oldom meg, egyszerűen csak a vászonra szórva. Naponta egy fokkal csökkentem az induló 36-37 fokos hőmérsékletet egészen 20-22 fokig. 

Az első órás fürjcsibék elesettek, csak pihegnek, és természetesen aranyosak. Az egynaposak már gyorsabbak, a kétnaposak pedig szinte szemmel alig követhető nyüzsgést produkálnak. A fürj ugyanis képtelen lassan mozogni, minden gyorsított felvételnek tűnik. De mikor az első napokban megáll, egy pillanat alatt elalszik: a feje oldalra fordul, a térde lassan berogy, és hasra, oldalra, kinyújtott lábbal, maga alá húzottal, vagy éppen összegömbölyödve elfekszik. S mindezt mintegy parancsszóra teszi az addig kavargó tömeg. Ekkor 10-15 másodperc nyugi jön, hogy aztán az egyik beinduljon, átgázoljon a társain, s az egész fészekalj ismét vad kavarodásba, evésbe, ivásba kezdjen. 

A fürj már első napjától kezdve vadállat, szó szerint, amiben van valami félelmetes. Ugyanis bármelyik társukkal valami kis baj támad, megérzik rajta a gyengeséget és azonnal csipkedni kezdik. (Ezt tapasztalhatjuk akár a felnőtt tojótyúkoknál is.) Ez még nem a kannibalizmus hiszen igen magas fehérje- és ásványianyag-tartalmú tápot esznek, tehát nem hiánybetegség miatt alakul ki. A fürjek vadak, kevésbé domesztikáltak, emberi szemmel nézve kegyetlenek. 

Van egy hetem rá, hogy elkészítsem a ketreceiket. Ha 26 felnevelt állattal kalkulálok, a fele tojó, fele kakas. Mivel 3-4 tyúkra számolnak egy-egy kakast, így a 13 tojóhoz 3-4 kakas kell. Ez 16-17 állat, ami egy ketrecben bőven elfér. Marad viszont még 9-10 kakas, nekik másik ketrec kell. Ezeket 8-10 hétig neveljük, aztán konyhánk – vagy a Szabad Föld társlapja, a Vidék íze magazin – kínálatát gazdagítják. A fürj 6-7 hetes korától tojik, gyógyszernek is értékelhető beltartalmú tojásokat ad. A fürjtyúk évente akár 300 tojást is képes termelni, ezzel messze leelőzi a tyúk-tojóhibrideket is. Igaz, a fürjtojáskicsi, akár öt elférne a tyúkéban. 

De addig még sok minden történhet a fürjeinkkel, amiről rendre beszámolunk.