Épphogy csak nem csilingel

A kissé nedves és félárnyékos kertrész, valamint a tápanyaggal közepesen ellátott talaj az ideális számukra. Kedvelik a nyirkos talajt (földjüket ne hagyjuk kiszáradni), de a pangó vizet nem szeretik, ezért fontos, hogy talajuk jó vízáteresztő legyen. Virágaik többnyire kék és kékeslila színekben tündökölnek, de vannak már fehér és rózsaszín harangúak is. Fiatal hajtásaikat tavasszal célszerű visszavágni, mert jobban bokrosodnak. Bokrosabb lesz akkor is, ha gyökeres dugványából több darabot ültetünk egy helyre (cserépbe). Tavaszi dugványai a vízben jól gyökeresednek és már abban az évben virágoznak, de tavaszi tőosztással is szaporíthatjuk. Legnagyobb ellenségeik a csigák. A meztelencsigákat csapdával irtsuk, a többit gyűjtsük össze és vigyük ki a határba (minthogy védettek).

A képünkön látható kárpáti harangvirág (Campanula carpatica) 15–30 centire növő változat. A virágágyásba szegélynek ültethetjük, a sziklakertben pedig a napos, szárazabb és félárnyékos részeken kaphat helyet (erős árnyékban fölnyurgul és gyéren virágzik). Nagy, harang alakú virágaiban júniustól szeptemberig gyönyörködhetünk.