Téli alma tavaszra

Napjainkban már mintegy húszezer almafajta ismert a világon, aminek persze csak a töredékét termesztjük. Ebből döntő hányadot tesz ki az őszi-téli fajták aránya, melyek közül nálunk a Jonatán, a Golden, az Idared, a Starking és a Jonagold a legkedveltebbek. Noha hazánk sok vidéke alkalmas a téli alma termesztésére, meggondolandó, hogy csupán családi szükségletre belefogunk-e. Ugyanis meglehetősen munkaigényes kultúrát veszünk a nyakunkba, és ha téli tárolásra alkalmas termést akarunk betakarítani, akkor nem mellőzhető sem a gondos tápanyag-utánpótlás, sem a szakszerű metszés. A növényvédelemről már nem is beszélve, mert a legalább tízféle kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés 10-12 permetezést igényel évente. 

Ennek fényében lehet, hogy jobban járunk, ha szezonban, dömping áron veszünk nagyobb mennyiséget és azt tároljuk, a kertben pedig más gyümölcsfaj kapja meg a téli alma helyét. (Ha mégis ragaszkodunk az ültetéséhez, tanácsos az ellenálló fajták közül választanunk, mint amilyen például a Topaz.) 

A jó termesztési körülmények a sikeres házi kerti tárolásnak is fontos feltételei. A tárolási idő fajtafüggő is, így például a Jonatán csak 2-4 hónapig tartható el, viszont az Idared, a Golden Spur, a Starking és a Jonagold 6-10 hónapig is eláll. 

A nagyméretű almákat (melyek a sok nitrogéntől laza szövetűek) kezeljük külön és mielőbb fogyasszuk el, mert rosszul tárolhatók. Ugyanígy tegyünk az éppen termőre fordult, fiatal ültetvények terméseivel is. Az alma tárolására szolgáló termet, kamrát, pincét célszerű a betárolás előtt kimeszelni, esetleg kénlap elégetésével fertőtleníteni. A gyümölcsöt hideg (akár 1-2 fokos), sötét és nagy páratartalmú (ami a 80-90 százalékot is elérheti) helyen tároljuk. A páratartalmat vízzel töltött lapos edények elhelyezésével is megnövelhetjük. Mennél szárazabb ugyanis a tároló levegője és melegebb a hőmérséklete, annál nagyobb arányban apad, fonnyad az alma. Fontos, hogy rendszeres ellenőrzéssel, válogatással óvjuk a tárolt gyümölcsök egészségét.