Krumplitermő szulák

Ha tovább tart a globális fölmelegedés, nincs kizárva, hogy a batátát meghonosító ásotthalmi termesztőkörzet (az ott megszerzett termesztési tapasztalatokkal) előbb-utóbb kinövi magát, és hazánkat is a jelentősebb édesburgonya-termesztők között tartják majd számon. Ezzel egy tápértékben gazdag, sokoldalúan hasznosítható zöldségféléhez juthatunk hozzá olcsóbban.

Zöld FöldValló László2015. 11. 19. csütörtök2015. 11. 19.
Krumplitermő szulák

Az édesburgonya vagy batáta (Ipomoea batatas) a szulákfélék családjába és a hajnalka nemzetségbe tartozó szubtrópusi növény. Így rokonságban áll a nálunk gyomként tenyésző apró szulákkal, illetve a kerti hajnalkával, e gyorsan növő, kúszó kerti dísszel. De a krumplihoz semmi köze, csak a gumójával mutat hasonlóságot. Ám amíg a burgonya gumója a növény módosult, raktározó szára, addig a „batátagumó” valójában megvastagodott gyökér. Az édesburgonya kétméteres indákat is növeszt, nagy, szív alakú levelekkel, rajta a virágok a szulákéhoz, illetve a hajnalkáéhoz hasonlítanak. 

A batáta C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin-tartalma kimagasló, a sárga húsú fajták béta-karotinban (az A-vitamin elővitaminja) különösen gazdagok. A gyökerek (gumók) kálium-, réz- és mangántartalma is jelentős, viszonylag sok fehérjét is tartalmaznak. Kevés bennük a zsír és a koleszterin, szénhidrát ugyan van bőven, de annak úgynevezett glikémiás indexe alacsony – vagyis csak kevés jut belőle a vérbe, aminek az emésztéséhez kevesebb inzulin kell –, így a cukorbetegek is fogyaszthatják. 

A gumókat párolva, főzve, sütve, pürésítve, grillezve fogyaszthatjuk köretként a húsok mellé, de főzelék, édes sütemény, lepény is készíthető belőlük.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek