Fáklyaként virítanak

Hiába kapta a kifejező fáklyabromélia nevet, a Guzmania lingulata bizony csak guzmánia maradt a köztudatban. Pedig találó e broméliaféle magyar elnevezése, hiszen a télvíz idején megjelenő színes tőlevélrózsái szinte fáklyaként emelkednek a zöld tőlevelek fölé. Ezek teszik igazán széppé és különlegessé, mert virágai (amelyeket a levélrózsák tetején hoz) aprók, jelentéktelenek. E tőlevélrózsa „fáklya” legtöbbször pirosban, ritkábban sárgában, narancssárgában vagy rózsaszínben virít.

Zöld FöldValló László2016. 01. 07. csütörtök2016. 01. 07.
Fáklyaként virítanak

A guzmánia Dél-Amerika trópusi esőerdeiből származik, ahol a hatalmasra növő fák fölső koronaszintjében él, meleg és párás környezetben. Az epifita, azaz sziklán, fán lakó növények társaságába tartozik, amelyek jellemzője, hogy nem élősködők, a kövön, ágon csak rögzítik magukat, tápanyagaikat és a vizet a páratelt trópusi levegőből veszik föl speciális léggyökereikkel. Hazai éghajlati viszonyaink között a fáklyabromélia erre nem képes, ezért földbe kell ültetni.

Átlagos szobai körülmények között, 20-22 fokon is jól tartható. A lakás világos szegletében keressünk neki helyet, ahová azonban nem tűz a nap. Ha kedvébe akarunk járni, lágy, mészmentes vízzel öntözzük (ennek híján az egy napig állott csapvíz is megteszi). Két öntözés között hagyjuk a földjét kiszáradni. Fontos, hogy a növény közepén, a levelek által alkotott kis medencében mindig legyen víz, amit néhány nap után rendszeresen frissre cserélünk.

Hetente egy-két alkalommal ajánlott a levelek permezezése szobahőmérsékletű vízzel. Növényünk 2-4 hónapig is virágzik, aztán elpusztul. Ezt megelőzően legtöbbször sarjat fejleszt, amit cserépbe ültetve felnevelhetünk. De azzal számolni kell, hogy ennek virágzására 4-5 évet is várhatunk.

Ezek is érdekelhetnek