Milyen metszőollót akar? A szezon végére megroggyanót, vagy akár egy életen át használhatót?

A gyártók (is) jól tudják, hogy a metszőollónak roncsolásmentesen és minél kisebb sebet ejtve kell vágnia, ugyanakkor jól kézre kell álljon, gyorsan és balesetmentesen lehessen vele dolgozni. Így ha kézbe vesszük az olcsóbb és a drágább típusokat, aligha tűnik föl bármi különbség.

A minőség a hosszú távú használatban fog megmutatkozni. A jó szerszám még évek múlva is a növényt kímélve vág, és nem fárasztja túl a kezet. A rossz, gyenge anyagból készült metszőolló viszont akár már egy szezon után megroggyan: olyan rés támad a vágó- és a támasztópenge között, ami a csavarkötés meghúzásával sem szüntethető meg, így a szerszám roncsolva metsz.

Ha forintban nézzük a kínálatot, azt kell mondanunk, hogy minőségi, strapabíró metszőollót leginkább a 15-20 ezer forintos ártartományban találunk, ám ha ilyen mellett döntünk, fél vagy egész életen át is használható szerszámunk lehet. A legdrágább ollók a klasszikus (mellévágó) típusok közül kerülnek ki, extra teljesítményüket jelzi, hogy velük 24, sőt 26 milliméter átmérőjű gallyak is levághatók (miközben az átlagos ollókkal csak 20 milliméteresek). A rávágó és a mellévágó változatokat tekintve célszerűbb a mellévágó mellett dönteni. Egyes cégek forgónyeles ollót is gyártanak, amivel kényelmesebbé, egyúttal azonban bonyolultabbá is tették az eszközt, s ez magában rejti a fokozottabb meghibásodás veszélyét.