Mosómedve, borz, sün, nyest és a többiek - Velünk élő vadállatok

Évszázadokon át érvényesült a régi rend, hogy a vadállatoknak a vadonban, illetve a mezőn a helyük. Az persze régen sem volt ritka, hogy a hosszú, hideg, fagyos telek idején az éhező állatok be-betörtek a településekre, de amint lehetett, visszahúzódtak az erdőre-mezőre, messzire kerülve az embert.

Zöld FöldValló László2016. 02. 10. szerda2016. 02. 10.

Kép: Stone Marten (Martes foina), Rhineland-Palatinate, Germany, Image: 181753534, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, imageBROKER, Fotó: Profimedia

Mosómedve, borz, sün, nyest és a többiek - Velünk élő vadállatok
Stone Marten (Martes foina), Rhineland-Palatinate, Germany, Image: 181753534, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, imageBROKER
Fotó: Profimedia

Mostanra azonban olyannyira elpusztult, leszűkült egy-egy emlősfaj természetes élőhelye és vele a táplálékforrása, hogy jószerivel nincs hova mennie, így megélhetésnek nem marad más számára, mint az ember lakta környezet. Ilyenformán már szinte nem is meglepő az Egyesült Államokban a rendszeresen kukázó mosómedve (amely egyébként az elhagyott épületeket vette birtokba). Hasonlóan mindennapos Angliában a belvárosi parkokban tanyát vert, bokrok között surranó róka látványa. 

Romániában ugyan a barna medvék még nem számítanak városi lakosnak, de egyre gyakrabban bukkannak föl a településeken, már a nyári időszakban is. Igen, mert az erdőt járó emberek összegyűjtenek szinte minden medveeleséget (gombát, málnát, áfonyát, szamócát), így szegény mackónak csak az éhkopp marad. 

A városokban megjelenő emlősfajok száma hazánkban is egyre gyarapodik. Talán meglepő, de eredetileg a sünök sem voltak városlakók, ma pedig már igen nagy számban élnek itt velünk. Ugyanígy a nagy pele, a mókus, a menyét, a nyest, sőt a szakembereink szerint az utóbbi évek fölmérései alapján már a vörös rókát és borzot is a városlakók között tarthatjuk számon. De nyomultak, pontosabban menekültek azok a szegény korai rőt denevérek is, amelyek – elveszítvén menedékül szolgáló barlangjaikat, a régi tornyok, épületek nyitott üregeit – az egyik esztergomi iskola falai között húzódó résekben kerestek téli szálláshelyet. S minthogy az épületet nemrég szigetelték, a több ezer denevért elzárták a külvilágtól, s a melegben fölébredő bőregerek az iskola belseje felé kerestek kiutat. Az építők és a természetvédők mentési munkálatokba fogtak ugyan, de így is több tucat védett denevér lett az áldozata az át nem gondolt épületszigetelésnek.

Ezek is érdekelhetnek