Hajdan Európa népeinek fontos eledele volt - Gyakran feltűnik a piacokon

Beltartalmában jelentős a szénhidrát és a fehérje mennyisége, valamint A-, B- és C-vitamintartalma, az ásványi anyagok közül kalcium, vas és foszfor van benne nagyobb mennyiségben. Aromaanyagai közt jelentős a mustárolajtartalma, ez adja kissé csípős ízét.

A tarlórépa kétéves lágyszárú növény. A répatest (amely lehet lapos, gömbölyű, karó formájú, fehér, sárga vagy éppen lila színezetű) a szárból és a gyökérből fejlődik. Hidegtűrő, közepesen fényigényes, a vizet kedveli (nagy termést sok helyütt csak öntözéssel várhatunk tőle). Minden tápanyagban dús talajon megterem, a legkevésbé a homokot szereti.

A házi kertben évente kétszer, először április elsejétől, másodszor július közepétől vetve termeszthetjük. Földjét ássuk fel mélyen, majd hagyjuk ülepedni és úgy munkáljuk el. A magok porhanyós, nedves magágyba kerüljenek. Apró, kerek, fekete magvait szórva vessük 30 centis sortávolságra, majd ha a növények elérték a 3-4 lombleveles állapotot, egyeljük ki, 15 centire hagyva egy-egy tövet a sorban. Az ápolás során számolnunk kell azzal, hogy a tarlórépát a földibolhák is kedvelik. A védekezésben a vegyszer mellett hatásos lehet, ha folyamatosan nedvesen tartjuk az ágyás talaját (mert a rovarok a száraz körülményeket kedvelik.)