Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Negyven-ötven évvel ezelőtt a kukorica gyomirtása az egyik legfőbb (és legnehezebb) mezőgazdasági munka volt: a téeszekben kapáló brigádokat szerveztek, a háztáji kukorica kapálását pedig kalákában végezték a rokonok, szomszédok, barátok összefogásával. Mára nagyot fordult a világ: új fajták és technológiák léptek a régi helyébe – ámde a gyom maradt.
A fenyércirok, varjúmák, kakaslábfű, szerbtövis, fehér libatop, csattanó maszlag, a parlagfű ma is ott van a kukoricásokban, feladva a leckét termesztőknek és gyomirtószergyártóknak. Mivel a növényvédő szerek közül a herbicidek (gyomirtó szerek) használata igényli a legtöbb szakértelmet, csak felkészülten – akár szakember segítségét is kikérve – lehet alkalmazni. A legsúlyosabb károk abból adódnak, hogy a készítményt nem vagy nem csak a megengedett, illetve megjelölt kultúrában használják, valamint, hogy az előírtnál nagyobb adagban juttatják ki. A legtöbb herbicid csak a fiatal gyomot pusztítja hatásosan.
A szemes kukorica termesztésében – ahol egyszerre sokféle gyom ellen kell védekezni – különösen fontosak azok a szerek, melyekre a széles hatásspektrum, illetve a hosszú hatástartam jellemző. Az ilyen herbicidek alkalmasak arra, hogy az adott növénykultúrát a teljes tenyészidőszakban gyommentesen tartsák. Kijuttatásukat általában a kukorica 3-6 és a gyomok 4-6 leveles állapotára célszerű időzíteni, ez jelenti az úgynevezett posztemergens (vagy állomány-) kezelést. Ha pedig a területet a herbicid kijuttatása után megöntözik, a szer a talajon át is kifejti gyomirtó hatását.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu