Kertésznaptár: Kártevők tanyája?

KERTÉSZNAPTÁR (május 6–12.) - Nagyon jól tesszük, ha vesszük a fáradságot, és rendszeresen komposztra visszük a mostanság tömegével kikapált gyomot, a fűkaszálékot, a levágott, fertőzött hajtásokat, a sövénynyírás nyesedékét és a konyhai szerves hulladékot, mert ezek komposztálásával értékes (és ingyenes) szerves trágyához jutunk. Tévhit, hogy a komposzt a kártevő gombák és rovarok tanyája, benne ugyanis a hasznos lebontó szervezetek találják meg létfeltételeiket, nem pedig az élő növényi részt pusztítók.

Zöld FöldValló László2016. 05. 06. péntek2016. 05. 06.
Kertésznaptár: Kártevők tanyája?

A jól kezelt és gazdag összetételű komposztban a halomban termelődő hő, illetve az idő megöli a károsító gombákat és gyommagvakat. A cserebogárpajortól sem kell tartanunk, ám ha mégis ahhoz hasonló pajorokat fedeznénk föl benne, akkor tudjuk, hogy az az aranyos rózsabogár pajorja, ami nem jelent veszélyt a kertre. A gazdaboltokban lebontó baktériumokkal dúsított, természetes komposztgyorsító (por) is kapható, ez elsősorban akkor ajánlott, ha egyszerre különösen nagy zöld tömeg kerül a komposzthalomra.


- Mostanában nőnek a legerőteljesebben a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő hajtásai, amihez elsősorban nitrogénre van szükségük. Nitrogénműtrágyák – gyártótól, típustól függően – különböző formákban, illetve hatóanyag-tartalommal kaphatók. Ügyeljünk, hogy csakis a megadott mennyiséget juttassuk ki, semmiképpen sem többet, mert az káros a növényre és a talajra egyaránt. Gumikesztyűben szórjuk szét egyenletesen a trágyát, majd sekélyen kapáljuk be. Az is járható út, ha a négyzetméterre szükséges mennyiséget vízben feloldva, öntözőkannával juttatjuk ki.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek