Nem pihenhet a permetezőgép - Most kell odafigyelni!

NEM PIHENHET a permetezőgép: szinte nincs hét, mikor ne kellene használnunk, ha meg akarjuk előzni a bajt. A mostani csapadékos és viszonylag enyhe időszak kedvez a tetvek és más kártevők szaporodásának, terjedésének.

Zöld FöldO. Horváth György2016. 05. 21. szombat2016. 05. 21.
Nem pihenhet a permetezőgép - Most kell odafigyelni!

A hajtáscsúcsokon megjelentek a különféle levéltetvek, legalább tucatnyi fajuk az elmúlt hetekben szétrajzott. A téli áttelelő alak aktivizálta magát, megtalálta első tápnövényeit, ahol már lerakta a petéit, melyekből az első kolóniák kialakultak. Ha ezeket ismerjük és figyeljük, akkor könnyen tervezhetővé válik a hatékony permetezés helye és ideje.

Jó, ha akad a környezetünkben például labdarózsa-, kecskerágó- vagy hibiszkuszbokor: először szinte biztosan ezeken látjuk meg a fekete levéltetűtelepeket. Ha már felfejlődtek néhány hajtásvégen, de még nem lepték el az említett növényeket, akkor érdemes gyümölcsfáinkat, bokrainkat, zöldségeinket kezelni. Így az ezeken kialakuló első telepeket megszüntethetjük, tehát egy-két hé tig ott biztosan nem szaporodnak fel.

A kezelést persze ismételni kell. Hasonló a helyzet más tetvekkel is. A lényeg, hogy naponta nézzük át növényeink hajtásvégeit, s ha elváltozásokat látunk (a levelek sokszor sodrottakká, pödröttekké válnak), avatkozzunk be, máskülönben akár egy hét alatt is úgy elszaporodhatnak a rovarok, hogy már nehéz lesz megszabadulni tőlük. Egyébként nyárig kell nagyon figyelnünk, akkortól ugyanis már kevesebb vándorló, szárnyas alak fejlődik ki, így kisebb a fertőzés terjedésének üteme és mértéke is.

A tetvekkel és a növényeket szívogató más ízeltlábúakkal nem csak az a baj, hogy károsítják a növényeket, de vírusokat, fitoplazmákat is terjesztenek, melyek aztán akár az egész növényt elpusztíthatják. Ezért nem szabad például a tetvek prédájául hagyni a szilva- és kajszifákat, mert az így terjedő kajszihimlő vírusa ezeket néhány év alatt tönkreteszi. Ha a vírus egyszer bejutott a fába, onnan azt már nem lehet eltávolítani, kiirtani. Hasonló a helyzet a kabócák terjesztette szőlőfitoplazmákkal is.

Most indultak be a szőlőmolyok és az utóbbi időkben egyre komolyabb bajt okozó aknázómolyok. Az előbbiek általában a gyümölcsöt károsítják, míg az utóbbiak inkább a leveleket teszik tönkre. Ellenük felszívódó rovarölő szereket használjunk, mégpedig a rajzáskor, de hogy ez mikor lesz, azt a kisebb házikertben nehéz megmondani. Ugyanis az ezt jelző feromonos csapdák túl drágák, egyszerűen nem éri meg néhány tucatnyi – ráadásul különféle fajtájú – gyümölcsfánál használni a csak egy-egy molyra kialakított jelzőberendezéseket.

Helyette jól megfelel, ha folyamatosan figyeljük a növényorvosok jelzéseit. Erről az internet számol be, például a http://www.novenyvedelem.nak.hu weblapon. Itt a lakóhelyünkhöz közeli területeken szerzett tapasztalatokat foglalják össze a szakemberek.

Ezek is érdekelhetnek