A Szabad Föld Kertje: Nyaraló jószágok

ISMÉT AZ ÁLLATAINK határozzák meg munkáink ütemét a kertünkben. Ketrecet, tyúkólat építünk, kerítést húzunk, röpdét hálózunk be, aztán falazunk, tetőt fedünk.

Zöld FöldO. Horváth György2016. 06. 18. szombat2016. 06. 18.

Kép: Szabad Föld kert O Horváth György konyhakert fölművelés háztáji mezőgazdaság csirke tyúk ól ketrec nevelde etetés itatás táplálás baromfi 2016 06 02 Fotó: Kállai Márton

A Szabad Föld Kertje: Nyaraló jószágok
Szabad Föld kert O Horváth György konyhakert fölművelés háztáji mezőgazdaság csirke tyúk ól ketrec nevelde etetés itatás táplálás baromfi 2016 06 02 Fotó: Kállai Márton

Hetekkel ezelőtt kikelt csibéinknek előnevelőt kellett építeni, ahol melegre és biztonságra lelhetnek. Ezt két vaskeretre fektetett – még a nyolcvanas években gyártott – perforált, műanyag és vászon kombinálásával készített, keretre feszített taposóráccsal oldottam meg. (Jó munkát végeztek elődeink: a több tíz évet szabadban töltött idő után sem a vászon, sem a rozsdamentes keret nem károsodott, s tisztítás, fertőtlenítés után tökéletesen használható megint.) E keretre tetőlécből, deszkából 40 centi magas oldalfalat építettem, ezekre rögzítettem a nyúletetőket, szelepes önitatókat. Felnyitható tetejére keretre feszített fémháló került. Így csak kétnaponta kell az etetőket feltölteni, a 20 literes kanna napokig adja az ivóvizet, amibe bekeverhettem a hetente szükséges vitaminadagokat is. Az előnevelő rácsára naponta szórok néhány maréknyi zöld gyomot, illetve egy nagy virágalátétben sódert – hogy legyen mivel feltöltetni a zúzájukat –, takarmánymeszet adok számukra.

S persze már a következő munkán is kell dolgozni: a fiaimmal gyümölcsfáink sorát kerítettük be, fémhálót és sűrű madárhálót alkalmaztunk, az alacsony koronájú fák fölé is háló került. Raklapokból, dróthálóból, tetőből most készül egy nyári tyúkól, a lényeg, hogy 30 csirkénk zöld növényhez, rovarokhoz juthat, kapirgálhat. Kitisztítják fáink alatt a területet, amit a gyökerek miatt nem tudnánk rendesen tisztán tartani a felszaporodott taracktól, zsurlótól. Így nem kell idősebb tyúkjainkhoz zárnunk a kisebb csirkéket, nem fertőződnek olyan könnyen, saját kifutójukat később néma kacsáink is használhatják. A nyári óljukat könnyen elbonthatjuk és máshol is felállíthatjuk, mert egyszerűen kezelhető, elemes rendszerben szeretném felépíteni. 
(Erről később számolok be.)

Csirkéink egyébként már szépen betollasodtak, s ahogyan várni lehetett, szülői jellegeket mutatnak: akad közöttük klasszikus fogolyszínű, magyar tyúk színezetű, féltucatnyi az anyai vonal, tehát a fehéres alapon barnás szín dominál, s persze akadnak átmeneti típusok is. Tehát meglehetősen tarka az állomány, de a lényeg igazából majd a tojástermelés lesz: a nyár végére, ősz elejére várhatók az első tojások. Egy hónap múlva pedig megkezdhetjük a rántani való kakasok vágását is.

Munkát adtak nyulaink is: elő kellett venni, kicsit kijavítgatni és fertőtleníteni a régi ketreceket. Ezeket hízó nyulaink számára vetettük be ismét, 5-6 is kényelmesen eléldegél ládánként. Megkezdtem a ketrecek önitatókkal felszerelését: egy 20 literes műanyag tartályból gumivezetékekkel juttatom el a vizet a ketrecekben rögzített szopókás itatófejekhez.

Eddig minden rendben, a nyulak néhány óra alatt megtanulták, miként juthatnak ivóvízhez. E módszer kényelmes, s a nyári melegben fontos, hogy folyamatosan legyen folyadék, amit a tálkákban történő itatással – főleg munkanapokon – nem lehet megoldani. Az itatórendszer költsége elviselhető: egy szopóka ára 300–1000 forint között változik, a néhány méter gumi- vagy műanyag cső 1-2 ezer forint, műanyag marmonkanna akad minden házban, amihez csupán csatlakozóegység kell pár száz forintért. Ez így összesen 20 nyúl itatását oldja meg higiénikusan és folyamatosan.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek