Hogyan viselhetik el a gyorsan romló klímát? Elegyes erdőké a jövő

A nagyszabású és egyedülálló kísérlet Pilisszentkereszt határában indult még 2014-ben a terület kijelölésével, tudtuk meg Ódor Péter tudományos főmunkatárstól. A nagyjából ugyanolyan nagyságú és fekvésű gyertyános-tölgyes erdőket különbözőképpen – például bontóvágással, lékvágással, tarvágással – művelik, majd megfigyelik a hatásokat – a talajnedvességben, mikroklímában, hőmérsékletben mutatkozó változásokat. Az első körben ötéves kísérletsorozat során jegyzik fel a növényzet, valamint az állatközösségek (futóbogarak, pókok, televényférgek) változásainak mértékét is. A területek egy részét körbekerítik, amely által fogalmuk lehet a kutatóknak a vadak újulatra gyakorolt hatásáról is.

A kutatások fontosságát nehéz túlbecsülni, ugyanis az egyre gyorsuló klímaváltozás nyomán erdeink fokozott veszélynek vannak kitéve. Nem csupán a szélsőségesebb időjárásnak – erős széllel járó viharoknak, szárazságnak – kell majd ellenállniuk, hanem az enyhe telek miatt túlélő, illetve eddig az erdeinket elkerülő kártevőknek is.

Bár a kutatás még az elején tart, az már most is bizonyosnak látszik, hogy minél összetettebb, színesebb egy erdő, annál nagyobb eséllyel tud alkalmazkodni a változásokhoz. Lehetséges, hogy bizonyos korú és fajú fák elpusztulnak, ám a változatos, elegyes erdőben más fafajok átvehetik a helyüket.

Az az előfeltevés is igazolódni látszik, hogy a tarra vágott erdő nem számít korszerű művelési módnak. Előfordulhat ugyanis, hogy amíg ötven-száz évvel ezelőtt egy bizonyos területen a csemeték baj nélkül serdültek fává, addig erre ma már csak elegyes erdőben mutatkozik jó esélyük.