Jégkár után

Ez azonban csak az elsődleges kár, ugyanis a növények a következő napokbanhetekben további veszélyeknek vannak kitéve. Ezért fokozottan kell törődni velük. A nagyobb letört ágakat a sebzéseik alatti szakaszon – legjobb a tőhöz közel – le kell fűrészelni, s amikorra megszáradt a felület, átkenni sebtapasszal. A tépett levélen, tört hajtáson keresztül sok károsító fertőzheti a növényeket, ezért permetezni kell. A kánikula és az esők váltakozásával mindig időszerű a növények védelme, de a sebzések miatt ez most elkerülhetetlen. Sőt a sebek hegedését, a bőrszövet vastagodását segítő kalciumos kiegészítés is javallott. A szereket úgy válogassuk össze, hogy legyen benne rezes és kénes – vagy azoknak megfelelő – hatóanyag. Az a legjobb, ha egyszerre használunk kontakt – azaz a felületen ható –, illetve felszívódó típusú szereket.

A növények attól függően képesek kiheverni a jégverést, mennyire

károsodott levélzetük, a hajtásrendszer. A termést ért sérülés viszont általában végzetes: roncsolódik a felület, felhasad a bőrszövet, sérül a gyümölcshús, s ezeket általában rövid időn belül a monília gyümölcsrothasztó változata megsemmisíti.

Amennyiben lehetséges, a beteg gyümölcsöt hasznos eltávolítani a fáról.

A zöldséges kertben a paprika és a paradicsom kiheveri a bajt, feltéve, hogy a jég nem semmisítette meg teljesen a töveket. A fejesedő káposzta kevésbé, a babfélék inkább képesek regenerálódni, s a kukorica is, ha csak nem sérült a csőkezdemény.

A szőlőkben szintén nagy kár keletkezik, ráadásul a mostani száraz meleg miatt fellépő lisztharmat fertőzését, továbbá az esők és a párásabb hajnalok után a peronoszpóra támadását kell megelőzni.