Erdőjáró - Fanyarkás kék bogyók

Erdőszélek, ligetes erdők, cserjetársulások gyakori növénye a kökény. De ott találjuk a mezőgazdasági térségek határain, a bokros-bozótos domboldalakon, a dűlőutak mentén is. A szilvafélékkel rokon, 3-4 méter magasra növő cserje, amelynek rövid hajtásai tövisben végződnek. Szabálytalan koronaformájú, lassan növő és hosszú életű.

Zöld FöldValló László2016. 11. 03. csütörtök2016. 11. 03.

Kép: Kökény Szőke Ferenc kökénytermesztő Lövőpetri 2015.11.25. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Erdőjáró - Fanyarkás kék bogyók
Kökény Szőke Ferenc kökénytermesztő Lövőpetri 2015.11.25. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Fája rendkívül kemény. Sűrű, szúrós bokra kedvelt fészekhelye a kis énekesmadaraknak is. Virágait, amelyek korán, április elején, még lombjának fakadása előtt virágoznak, szívesen járják a méhek. A fehér virágokkal sűrűn borított kökénybokor látványa felemelő élmény a rozsdaszínű, csupasz kora tavaszban. (A népi megfigyelés szerint a kökényvirágzás idején még egyszer és utoljára visszajönnek a fagyos reggelek.)

Termése gömbölyű, csonthéjas szilvácska, amely éretten kékesfekete színű, terméshúsa fanyarkásan üdítő.

Akkor érdemes gyűjteni, ha már megcsípte a dér (a fagy), mert attól megpuhul, a fanyar ízéből veszít, enyhén édes lesz. A termés sokáig, még télen is az ágakon marad (ha az erdőjárók vagy a madarak le nem szüretelik). A kökény gyümölcse vitaminokban gazdag, nyersen is érdemes fogyasztani. De ivólé, lekvár, bor és likőr is készíthető belőle, a gyümölcs hatóanyagai az ideg- és immunrendszert erősítik. A termés aszalható is, amiből a téli időszakban mártás készíthető. Az almával vegyes kökénymártás a tőke- és vadhúsok különleges, pikáns ízesítőj e.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek