
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

STÍLSZERŰEN Kukori és Kotkoda képét festették a kesznyéteni Magyartyúk-tár falára, s a helybeliek remélik, hogy tényleg „tojásból lesz a csoda”. Önkormányzati telken pályázati pénzből építettek tyúkólakat hét őshonos fajta számára, hogy a helybeliek beletanuljanak az állattartásba.
Kép: Kesznyéten Magyar tyúk tár őshonom baromfi fajták tenyészete csirke szárnyas háztáji gazdaság Kecső Imre polgármester 2016 11 24 Fotó: Kállai Márton
A tyúktár ötlete a polgármester, Kecső Imre (képünkön) fejéből pattant ki, mégpedig Weöres Sándor verse, a Kutyatár mintájára.
Az 1860 lelkes faluban jelenleg másfél száz közfoglalkoztatott serénykedik, ők termelik meg az önkormányzat 300 adagos konyhájára a zöldségeket, és – hogy a kosárfonás helyi hagyományát felelevenítsék – aratnak az amerikaifűz-ültetvényen. A növénytermesztés eredetileg két és fél hektáron indult, ma már négyet művelnek meg, jórészt belterületi parcellákat, de akad szántó is. A közmunkások építették a baromfiólakat, ők serénykednek a tyúkok körül is. A nagy felelősséggel járó, állandó jelenlétet igénylő állattartástól eleinte ódzkodtak, bár vannak helyi tradíciói, mivel hajdan sok szarvasmarhát, lovat, sertést tartottak az egykor jómódú faluban.
A Start munkaprogram keretében 55 millió forintos támogatásból megvalósuló és működő „tyúkprojekt” végül beindult. A nyáron ezer őshonos magyar baromfi érkezett, külön fajtánként tartották és szaporították. A fajtatiszta állományban – melyet Gödöllőről, a génmegőrzési központból hoztak – található fehér, sárga, kendermagos, fogolyszínű magyar tyúk és háromféle erdélyi kopasznyakú fajta. Csúcsidőben napi 4-500 tojás is kikerült az igényesen kialakított, rendezett tyúktárból, melyben valóban állatbarát módon tarthatják a szárnyasokat. A táp mellett kukoricát kapnak, s kapirgálni is kijárhatnak az udvarra, mint valaha a paraszti portákon. A tojás a falu konyhájára került, illetve a baromfiból kedvezményesen vásárolhattak az önkormányzati dolgozók és a helybeli rászorulók. A jószágok közt szorgoskodó kesznyéteni asszonyok megerősítik: bár a szabadon tartott tyúkok lassabban fejlődnek, ám a húsuk sokkal ízletesebb, mint amit a boltban vesznek.
A kezdeményezésnek azóta számos kedvező hatása érezhető – igaz, a kesznyéteni program támogatás nélkül nem állna meg a lábán. Akadt olyan helybeli, akinek a tyúktár csinált kedvet ahhoz, hogy újból belevágjon az állattartásba, s mára már komoly állománnyal büszkélkedhet. A gyerekek pedig nem csupán sok rántottát ehetnek, de élőben tanulmányozhatják, milyenek is őshonos magyar tyúkfajtáink.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu