Jelzik, ha baj van

Az egyes növényfajok eltérő mértékben bírták a telet, más és más módon károsodtak.

Akadnak, melyeknek meg sem kottyant a hideg – ez a többség –, egyesek kipusztultak, és van sok, ami csak némileg károsodott. A legtöbb kertben, ahol fellelhető, elfagyott a babérmeggy. Főleg azok az ágak, melyek a téli fagyok során a napfény miatt kissé átmelegedtek és megindult bennük a nedvkeringés. Nos, mára már barna, száradt levelekkel jelzik, hogy baj van. Ezeket még ne metsszük le, várjunk, míg megjelennek az első rügyek, s csak azután vágjuk le az ágakat: a fentről számított első rügyek feletti részt távolítsuk el, azokban vélhetően nincs élet.

Aztán a legtöbb helyen kipusztult a több éve áttelelő rozmaringbokor is. Általában nincs mit tenni, a tövek is elhaltak, újat kell ültetni. A télen is szépen díszítő örökzöld mirtuszlonc takarás nélküli levelei is elbarnultak, folyamatosan hullanak, a bokrok szinte seprűvesszőre hasonlítanak. Esetükben nem érdemes mindjárt metszőollót ragadni és levágni, mert ott már most sok a kicsi rügy, vagyis néhány héten belül ismét zöld lesz a bokor.

A fügékkel még várjunk: bár az idősebb bokrok vastag ágai is károsodhattak, de ez a melegkedvelő növény csak hetekkel később „indítja be” rügyeit. Ekkor derül ki, mekkora a baj, mely ágakat, ágrészeket kell elfagyás miatt kivágnunk. Amúgy a füge vélhetően a tőről kihajt, persze kell néhány év, mire megint szép nagy bokrunk lesz.

A tujákat, borókákat, fenyőféléket is károsíthatta a hideg: ezek nem elfagytak, hanem inkább kiszáradtak. Mivel örökzöldek, télen is szükségük van vízre, márpedig ezt a mélyre fagyott talajból képtelenek felvenni.

Ezért tette jól, aki télen is öntözte őket. Náluk egyébként a kora tavaszi gombatámadásra kell felkészülni, érdemes a legtöbbjüket a lemosózás idején normál töménységű vegyszerrel permetezni.