Kertésznaptár: Forgassuk a vetést!

- Ha több éven át azonos zöldségfajjal hasznosítjuk a területet, csökkenő terméshozamra számí thatunk, aminek hátterében a talaj tápanyagainak kimerítése, illetve a káros anyagok felhalmozódása áll. Ehhez járul még az adott zöldség károsítóinak felszaporodása. Mindezek ellen vetésforgóval védekezhetünk, aminek nincsenek ugyan kőbe vésett szabályai, de két fontos szempontot érdemes érvényesíteni.
Az egyik, hogy az egyes zöldségféléket minden évben más területen termesszük. A másik megfontolás alapja, hogy a zöldségek jelentős része frissen trágyázott talajt igényel, míg más részük a nem frissen trágyázott földben fejlődik jól. Az előzőekhez tartoznak a káposztafélék, a fejes saláta, a dinnye, az uborka, a tökfélék és a spenót. Az utóbbiakhoz soroljuk a paradicsomot, a paprikát, a gyökérzöldségeket, a hüvelyeseket, a retket, a hagymát és a tojásgyümölcsöt. Ezeket értelemszerűen a szervestrágyázást követő esztendőben vetjük az adott földdarabon.


- A mogyoróbokrot évente kell metszeni – legalább a termőkor eléréséig. Ha ezt nem tesszük, erősen csökken a termőképessége. A fiatal, második, harmadik és negyedik éves koronavesszőket általában a felére kell visszavágni, ezáltal elágazódnak és termőrészekkel rakódnak be. Bokronként 6-8 koronaágat neveljünk, arányosan elosztva a bokortérben. Az egyes ágak 8-10 év után elöregszenek, termőképességük erősen visszaesik, ekkor váltsuk le őket.