Ritkaságok rétje - Ásotthalom, Csodarét

Májusban a leglátványosabb ez az alföldi láprét, amelyen 251 növényfajt vettek számba eddig, közülük 19 védett, három pedig fokozottan védett. A kissori közösségi házból indulunk – a valamikor téeszistálló épületeiből építették újjá.

Túrú Tibor, az Ásotthalom Kissorért Egyesület elnöke hangsúlyozza: ha tisztában vagyunk a természet értékeivel, benne az ember helyével, akkor a jövő megváltoztatható.

Margóczi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem docense térképeket mutat. 1782-ben nagyon más volt még ez a táj: óriási gyepek, homokbuckák, gémeskutak. S mindössze két fa – Szeged legelői voltak erre. 1863-ra benépesült a vidék: tanyák, fák, szántóföldek jelentek meg. Az emberek megpróbáltak felszántani mindent, amit csak lehetett.

De ezen a változatos homokvidéken szerencsére sohasem lehetett mindent fölszántani. Megmaradtak a vízjárásos helyek. A Csodarét területe legalább háromféle élőhelyet tartalmaz: a mocsaras területek átmennek kékperjés rétbe, majd azok sztyepprétbe.

Minden átmenet csodálatos növénytársulások sokaságát teremtette meg. Egymás mellett látni a vízkedvelő szibériai nőszirmot a szárazságtűrő árvalányhajjal.

Európában nincs párja: itt tízezres állománya él a mocsári kardvirágnak. De az egyhajúvirág legnagyobb síkvidéki állománya is itt található.

Ez a két leghíresebb faj a Csodaréten.

Az itteni növények többségének már a neve is csodaszámba megy. Terem itt szúnyoglábú bibircsvirág és poloskaszagú kosbor, ágas homokliliom és éles mosófű. Az Európai Unió számon tartja a kisfészkű aszatot, olyannyira, hogy rendszeres jelentést kell róla készíteni. A túrán fölmerült, hogy jó lenne összegyűjteni a népi elnevezéseket. Margóczi Katalin szerint az az elnevezés autentikus, ahogyan a helyben élők hívják ezeket a növényeket.

Mely helyben élők szerepe nagyon fontos e csodák fenntartásában is. Amíg a tanyák tényleges, működő gazdasági egységek voltak, az ilyen réteket legeltették és kaszálták.

Ahhoz, hogy fennmaradjon, ezentúl is kaszálni kell, különben elvész a fajgazdagság: a nád és a különféle fafajták kiszorítják a különleges növényfajok nagy részét. De kaszálni is óvatosan szabad: nem körbe-körbe, hogy a kaszagép legyilkoljon minden állatot, és csak fokozatosan, hogy legyen idejük elmenekülni.

A Csodarét Barátai Túra már annak a tanösvényes, felvilágosító, új szemléletnek a terméke, amely nem elzárni akarja a természet értékeit az embertől, aki a legtöbb kárt képes tenni benne, hanem óvatosan megmutatni – hogy együtt védjük, és tartsuk meg a jövőnek. A Homokhátságon szaporodnak a hasonlóan védett csodák: a csipak semlyék, a tanaszi semlyék, vagy Zákányszék határában az ezerarcú semlyék, amelyet egy helybeli asszony, bizonyos Dobó néni fedezett fel a világnak.