Szertelenül terjed

A szervezet megállapította, hogy a teljes rendszer felülvizsgálatára lenne szükség. A kudarc okai között a legszembetűnőbb talán az, hogy a védekezéshez szükséges összeget a kormányhivatalok számlájára néha csak októberben utalta át az állam – amit aztán szépen vissza is kapott, hiszen a szezon utáni irtásnak már nincs értelme.

De számos esetben nem volt megfelelő az önkormányzatok alkalmazásában álló jegyzők eljárása sem – tudtuk meg Németh Erzsébettől, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetőjétől. Előfordult, hogy jegyzőkönyvet sem vettek fel a fertőzött területekről, vagy nem rendelték el a közérdekű védekezést – vagy ha igen, nem hajtották be annak a költségét a föld használójától, s a bírság kiszabását sem kezdeményezték minden esetben. Ezt a hibát egyébként nem egy esetben elkövették a kormányhivatalok is.

Arra a kérdésre sajnos nem kaptunk választ, hogy a tapasztalatok szerint az önkormányzatok, illetve az állam használatában lévő földek parlagfű elleni védekezése milyen hatékonyságú. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az irtásban részt vevő közfoglalkoztatottak gyenge hatékonysággal dolgoznak.

Az Állami Számvevőszék jelentésének közvetlen jogkövetkezménye nincs – tájékoztatott Németh Erzsébet –, viszont az érintettek kötelesek intézkedési terveket készíteni a védekezésre.

A rendszer sürgős felülvizsgálatára azért is szükség lenne, mert Magyarországon több mint kétmillióan szenvednek allergiától, amelynek okozója egyebek között a parlagfű. Arra, hogy a megbetegedések mekkora többletköltséget okoznak, a vizsgálat nem terjedt ki – tudtuk meg.