Páratlanul agresszív özönfaj - Kifejezetten veszélyes

Közéjük tartozik az életrevalóságban verhetetlen ártéri japán keserűfű (Fallopia japinica) is, amely olyan kémiai anyagokat választ ki a gyökerein, amelyek teljes mértékben blokkolják más növények csírázását.

Ehhez társul rendkívüli szívóssága: még a leglepusztultabb talajon is megél. Ez a lágyszárú évelő magról és sarjairól egyaránt terjed, de vegetatív szaporodása páratlanul agresszív: egy-egy tő egy év alatt 20-25 méter hosszúra is képes megnöveszteni a gyökerét. Elképzelhetjük, milyen következményekkel járna, ha ajtót nyitnánk neki. Ahol megtelepedett, onnan csak kitartó és fáradságos munkával lehet kiirtani. Hiába kaszáljuk, könnyedén újra sarjad, kézzel kihúzni szinte lehetetlen, a legtöbb eredménnyel az ásás járhat, amivel feltárjuk az egész gyökérzetet és úgy szabadulunk meg tőle.

Holland botanikusok hozták először Európába az 1820-as években (bár ne tették volna), kezdetben dísznövényként kacérkodtak vele. Több se kellett a japán keserűfűnek, hamarosan kiszökött a botanikus kertből, és elindult meghódítani Európát. Egy időben takarmánynövényként még termesztették is. A második világháború idején pedig azért tartották nagy becsben, mert dohány híján a levelét füstölték el a katonák.