Sokoldalú darázskirálynő - Áttelel, és őszre egész hadserege lesz

Az első lárvákból másfél hónap alatt, rendesen júliusra lesz munkára és szúrásra kész dolgozó. A későbbiekben még több nemzedék is születik, illetve nő fel, így válik lehetségessé, hogy őszre a darazsak száma meghatványozódik.

Hazánkban az alig kétcentis közönséges darázs a leggyakoribb. Ezzel találkozunka szőlőben, gyümölcsösben, s hívatlan vendégként néha a lakásban is. Mint minden darázs, valójában ez sem csíp, hanem szúr (ami a lényeget tekintve egyremegy), s fullánkján át mérges váladékot juttat az áldozatába. A szúrás helyén az ember bőre megduzzad, viszket, de rosszullétet csak ritkán vált ki (még több rovar együttes csípése sem).

Nem így a mintegy 4 centiméteres lódarázs fullánkja, amelynek erős mérge azok számára is veszélyes lehet, akik egyébként nem allergiásak a darázscsípésre.

Még szerencse, hogy a lódarázs az erdős vidékeket kedveli (fészkét gyakran faodvakba vagy féltető alá rakja), s ahol gyéren állnak a fák, ott nem is fordul elő.

Fontos, hogy a fészke közelébe ne kerüljünk, illetve ott semmi hirtelen mozdulatot ne tegyünk, mert támadásba lendülhet. És ha erősítés is érkezik, lehetetlen ellene védekezni.

Legrosszabb ilyenkor futásnak eredni (a rovar gyorsabb), a mozdulatlanná merevedés vagy a földre fekvés (az arcot minden esetben eltakarva) eredményesebb, mert elbizonytalanítja a darazsakat és kevesebb szúrást kapunk.
A darázsfészkek irtása nem a katasztrófavédők, tűzoltók feladata: ezzel vizsgázott gázmesterek foglalkoznak, veszély esetén őket értesítsük.