Ritka érdekessége a vízi, mocsári világnak a nálunk őshonos kolokán. Noha nem gyakori, ám ahol megjelenik, tömegessé válik.
Kép: OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Évelő lebegő hínárféle, de másként kezdi: a fiatal indás növény töve kezdetben az iszapban gyökerezik, és a víz alatt él, majd miután az úszó lomblevelei kifejlődtek, átalakul lebegő hínárnövénnyé. Tápanyagait ezután is gyökereivel szívja fel az iszapból, miközben a vízen lebegő levelei fotoszintetizálnak.
Jukkára (vagy ananászra) emlékeztető, háromélű, lándzsás, tőlevélrózsában álló, tüskés végű levelei egzotikus külsőt kölcsönöznek neki. A levelek a növény májustól augusztusig terjedő virágzásakor emelkednek ki a vízből, 15-20 centire. Fehér, 2-3 centis virágai magánosan állnak a lándzsás levelek között.
Nem fagyérzékeny, a tóban telel úgy, hogy télire lesüllyed az aljzatra. Ezt egyszerű trükkel éri el: a gyökere dugóhúzóformát ölt, aminek következtében megrövidül, s így húzza le a lomblevelét a mélybe. Tavasszal, ahogy az idő melegre fordul, a dugóhúzó „kienged”, és a növény ismét a felszínre emelkedik. Kerti tóba is telepíthető.