Mérséklődő borfogyasztás és csökkenő szőlőterület jellemzi az utóbbi évek Európáját, ami egyértelmű üzenet a szőlősgazdáknak: csak a minőségi bortermeléssel lehet versenyben maradni a kivitel terén és a belföldi piacokon egyaránt.
Minthogy a minőségi bor és a minőséget adó szőlő szorosan összetartozik, az ilyen fajták szerepe még inkább felértékelődik. Ha csak a borszőlőfajtákat tekintjük, elmondhatjuk, hogy termőterületére nézve a Cabernet sauvignon az első a világon.
Ám a pálmát mégsem viszi el, hanem a Kyoho nevű kínai csemegeszőlő, ami a világ legnagyobb területen termesztett szőlőfajtája. S bizony
a harmadik helyen is csemegeszőlő áll, a magvatlan Sultanina. A negyedik helyet ismét borszőlő tölti be, a Merlot. A földkerekségen ismert mintegy tízezer szőlőfajta közül mindössze 33 terem a termőterületek felén, további 13 pedig a harmadán.
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet legfrissebb adatai szerint Európában jelenleg Spanyolországban a legnagyobb a csemege- és borszőlő együttes területe (975 ezerhektár), a második Franciaország, a harmadik Olaszország. (A maga 63 ezer hektárjával hazánk igencsak a sor vége felé helyezkedik el.) Ha azonban a bortermést nézzük, akkor (több mint 50 millió hektoliterrel) Olaszország áll az élen, a rangsorban Franciaország, illetve Spanyolország követi. (Magyarországon az utóbbi öt év átlagában 2,5 millió hektoliter bor termett.) Ha az egy főre jutó borfogyasztást tekintjük Európában, akkor új szereplő került az élre, mégpedig Portugália az ötven litert meghaladó fogyasztásával. Másodikak a franciák, harmadik helyezettek az olaszok a fejenkénti 40-50 literükkel. (Nálunk ez az érték 26 liter.) A kínaiak ma alig másfél litert isznak fejenként, izgalmas kérdés: mi lesz, ha egyszer tömegesen rákapnak a jó boritalra? Az egyik lehetséges válasz: Kína jóval több bort fog vásárolni, s akkor Európában is megugorhat a szőlőtelepítések aránya.