Fügét mutatnak Zalában - Hat hektáron ezerkétszáz fa a megszállott 'fügés' ültetvényén

Erdésztechnikusnak tanult, imád horgászni, gombászni, madarászni, s megszállott viharvadász.

Két év főiskola után úgy gondolta, a mezőgazdaság a szabad ég alatt létezik, nem az iskolapadban.

– Varga János letenyei barátom kitűnően ért a növényekhez, váltig állította, hogy a mediterrán gyümölcsök egy része kiválóan megél a dél-zalai lankákon.

Csinált egy válogatott fügegyűjteményt, majd elkezdtük fotózgatni és az internetre feltenni a képeket. Így talált meg bennünket egy gödöllői üzletember, hogy fügét akar termeszteni. Öt-tíz hektárra gondolt, Tormaföldén találtunk alkalmas területet – meséli Harcz Endre a Fügeliget Kft. és mára Európa egyik legnagyobb egybefüggő fügeültetvénye születéséről.

Hat hektár, 1200 fa. Harcz Endre nem híve a szakkönyveknek, azt mondja, fő a tapasztalat. Az agyagos föld és a jó klíma adott a tormaföldei lankákon, a hőmérséklet szinte soha nem esik mínusz 13 fok alá. A füge mínusz 15 fok körüli hőmérsékletig nem szenved jelentős fagykárt, szárazságtűrő növény, öntözést sem nagyon igényel.

– Most már a harmadik nyáron, több hónapon át nem esett az eső, azért ez a fügének is sok. Az idén jutottunk el odáig, hogy talán érdemes lenne valamilyen egyszerűbb öntözőberendezést kiépíteni, de túlöntözni sem szabad, mert akkor túlzott vegetációt mutat – mondja a fügés ember. Eközben ott motoszkál a fejünkben a kérdés: hogyhogy nem Olasz- vagy Spanyolországban vannak végeláthatatlan fügeültetvények?

– Olaszországban úgy termesztik a fügét, hogy egy háznál van öt-tíz fa, ezeket a tulajdonosok leszüretelik, majd a termést elviszik a felvásárlóhoz. Spanyol- és Franciaország déli részén van néhány jelentős ültetvény, de közülük csak kevés nagyobb, mint a miénk. Aki a kertjébe fügét ültet, tegye a fát a napsütötte házfal közelébe, mert az épület által tárolt hő meg az eresz, tető védelme segítheti, hogy a téli hőmérséklet ne süllyedjen a kritikus tartományba – mondja a szakértő.

A többmázsányi termést egyelőre „szedd magad” akciók keretében értékesítik. Olyan fajtákat választottak, hogy évente kétszer lehet szüretelni: júliusban és szeptemberben.

Az ország minden részéről jönnek fügéért, akadt olyan nap: 150-en hívták, hogy jönnének.

– További terveink is születtek: két év múlva szeretnénk egy profi lekvárfőző kisüzemet itt a „birtokon”, kompótot és aszalványt is készítenénk.  Nemrég megkeresett egy olasz fagylaltgyártó, aki arról érdeklődött, mikorra terem majd annyi fügénk, hogy nagyobb tételt vásárolhasson a fügefagylaltjai elkészítéséhez – büszkélkedik az ügyvezető, aki szerint egy teljes ember kell ahhoz, hogy gondozza az ültetvényt.

Harcz Endre nyírja a füvet, kézzel gyomlál, lazítja a talajt, ha kell, öntöz, tartja a kapcsolatot a vevőkkel.

Permetezni egyelőre nem kell, de az országban már megjelentek az amerikai lepkekabócák, amelyek a növényre rakják le a petéiket, és fehér, viaszos bevonatot képeznek. Esztétikailag elég lehangoló, lemosni pedig nem lehet. És már a ligeti, valamint a fügemoly is komoly károsítónak tűnik, de szerencsére az ültetvény ezektől még mentes.

Endre a testvérével a közeli Becsehelyen belevágott a datolyaszilva ültetésébe is, egyelőre 370 fával.

Mediterrán gyümölcstermő növénycsemetéket is árul, s hogy „munkája” is legyen, egy autómosóban dolgozik Nagykanizsán.

– Remélem, idővel meg tudok élni csak a gyümölcsökből és a növényekből, az az igazi szerelem. Az ültetvényünk mindenki előtt nyitva áll, hiszen nincs annál nagyobb élmény, mint sétálni a több száz, a lila, sárga, barna színű gyümölcstől roskadozó fügefa között.