Veri az importot a zalai

Miért nem nőnek nálunk is ilyen
növények és gyümölcsök? –
leginkább ez a kérdés foglalkoztatta
Miklós Ákos Mártont, amikor a szüleivel
a Földközi-tenger partján nyaralt.
Már gyerekként kereste a
választ: falta az erre vonatkozó irodalmat,
huszonéves korára alapos
ismeretet szerzett számos, hétköznapinak
nem mondható növényfajtáról.

Ákos a Corvinus Egyetem
nemzetközi kapcsolatok szakán végzett,
de nem mondott le az álmairól.

– Egy karácsonyi családi vacsorán
rukkoltam elő az ötlettel, hogy
szeretnék földet venni, egzotikus
gyümölcsöket termeszteni, elsősorban
kivit. Korlátozottan téltűrő növényekkel
akartam foglalkozni, s a
kivi a legkevésbé kockázatos – mesél
Ákos a kezdetekről.

A család egyöntetűen támogatta.
Nem volt nehéz: édesapjától sem áll
távol a mezőgazdaság, a ’90-es
években 3000 tőke szőlője volt, s a
házuk kertjében is próbálkoztak kivivel,
öt tővel. Ákos viszont nagyot
gondolt, és érezte, ha kellő alapossággal
és szakértelemmel vág bele,
akkor nem foghat mellé.

– Tudtam, hogy kivit szeretnék
termeszteni, amihez meg kell találni
a megfelelő területet. Ezen a vidéken
régóta volt egy-egy kivibokor a kertekben,
de nagyüzemi módszerekkel
senki sem próbálkozott. Zala megyének
ezen a részén kiválóak az éghajlati
viszonyok, szinte soha nincs
mínusz 10 Celsius-foknál hidegebb, a
kötött, agyagos talaj jól tartja a vizet.
Talajtani elemzéseket végeztünk,
szakemberek tanácsát kértem, beleástam
magam a külföldi szakirodalomba,
elutaztam működő kiviültetvényekre,
elsősorban Olasz- és Spanyolországba.
Ekkora területnél a
kockázatelemzés sem maradhatott el
– mondja Ákos.

Hét évvel ezelőtt megvolt az első
kapavágás a Becsehely melletti szőlőhegyen,
s két év múlva az első
telepítés. Négy hektáron 2800 tő
kivivel (közülük minden nyolcadik
porzó) indult a nem mindennapi
vállalkozás, az első szüret 2015
őszén következett. A teljes terület
négyötöde zöld Hayward fajta, az
ültetvény tizede ennek rügymutánsa,
a Green Light, három héttel
előbb érik. Tíz százalék körüli az
udinei egyetemen kifejlesztett
Soreli, ami a gold kivik között annyira új, hogy az olaszok is csak
2008-ban telepítették először. Ráadásul
a forgalmazása engedély- és
jogdíjköteles – Ákos forgalmazhatja,
megvan rá az engedélye.

– A kivi liánnövény, önmagában
nem áll meg, ezért tartóoszlopokon
futnak a hajtások. Hiába jó a talaj, a
rendszeres tápoldatozás és a lombtrágyázás
elkerülhetetlen. A gyökérlomb-
aszimmetria miatt komoly
veszélyt jelent a túlöntözés és az
öntözés kihagyása is – sorolja házigazdánk
a legapróbb részleteket. Hivatalos
képzésben soha nem vett
részt, minden tudását autodidakta
módon szerezte. A szakemberek is
elismerik a hozzáértését: tartott már
előadást a FruitVeb szakmai konferencián,
valamint a Kertészet és
Szőlészet
című lapban is megjelent
írása.

Az egész birtok öthektáros, látványban
és „tartalomban” felér egy
arborétummal. Csak fügéből van
kétszáz fajta. Ákos szeretné kikísérletezni,
hogy melyik az a fajta,
amelyik hazánkban a leghosszabb
ideig eltartható a polcon. Ezenkívül
datolyaszilvák, gránátalmák, jujubák
(kínai datolya) és pawpaw-ok
(indián banán) virítanak a fákon.

Selyemmirtuszok, ciprusok, paratölgyek
és különböző pálmák színesítik
a birodalmat.

– Kiviből az első évben 300 kilót
szüreteltünk, a nagybani piacon értékesítettük. Tavaly többtonnányi
termett, azt egy nemzetközi üzletlánc
hazai cége vette meg. Az idén
már több tíz tonnányira számítunk
– mondja, miközben sétálunk a
gyümölcstől roskadozó kivikordonok
között. – Költségigényes vállalkozás,
de a beruházás már a hetedik
év végére megtérülhet. Pontos számítást
végeztem, hogy egy hektárnyi
kiviültetvénynek mekkora a
költségvonzata. Nagyjából 6,2 millió
forint, a legnagyobb tétel a
támberendezés kiépítése.

A becsehelyi kivi az importhoz
képest húsosabb, magasabb a szárazanyag- és cukortartalma, s hűtve
hónapokig eltartható. Üzleteinkben
olasz és új-zélandi kivit árusítanak,
de 3-4 százalékukat egy-két éven
belül kiválthatja a becsehelyi. Az
ültetvény ugyanis 8-10 éves korára
éri el a maximális termőkapacitását,
akkor már nagyjából 90 tonna körüli
mennyiséget szüretelhetnek.

– Elég ennyi kivi, s nem bánnám,
ha mások is belevágnának. Számításaim
szerint hazánkban jó néhány
százhektárnyi terület lehet alkalmas a
kivi termesztésére – állítja a fiatal
férfi, aki széles körű nemzetközi kapcsolatainak
is köszönheti, hogy ennyire
bennfentes az egzotikus gyümölcsök,
különösen a kivi terén. Valószínű,
hogy mindezt angol-, olasz-, spanyol-
és portugálnyelv-tudása nélkül
nem tudta volna ilyen szintre emelni.