Aszúborok társasága

Kézenfekvővé vált mindezt egy helyen egyesíteni, a borkiválóságokat minősíteni, szakszerűen, értékállóan megőrizni és közkinccsé tenni. Kevés irigyeltebb ember élt ekkoriban a borszerető magyarok körében, mint Pogácsás János pincemester, aki élete java részét több száz hordó, különböző évjáratú aszúbor társaságában töltötte, s mindennapi kötelező feladata volt a folyamatos kóstolás. Az ő és a hozzá hasonlóan ügyszerető és fáradhatatlan borászok, pincemesterek érdeme a múzeumban megőrizni érdemes tokaji borok, évjáratok kiválogatása. Munkájuk eredményeként néhány év múltán a gyűjtemény már meghaladta a 200 ezer palackot.

A világon egyedülálló pince, a tolcsvai Muzeális Borok Gyűjteménye ma mintegy 300 ezer palack muzeális értékű bort rejt, köztük olyan palackokat, amelyeket 1860-ban töltöttek meg a jóféle nedűvel.

Minthogy azonban a pince igen rossz állapotban van, s a helyreállítás immár elkerülhetetlen, a kormány – a Nemzeti borkincstár program keretében – mintegy másfél milliárd forintot szán az intézménynek.

A támogatásból felújítják a pincét, átvizsgálják a tételeket, és megteremtik a muzeális borok korszerű bemutatásának feltételeit.