Fókuszban a természet – Hímek tánca

Immáron hatodik alkalommal vitte el a pálmát Máté Bence, aki Az Év Természetfotósa lett.

Nemzetközi szakmai körökben a legkreatívabb természetfotósok között tartják számon (ezúttal például 25 pályaművéből tízet díjazott a zsűri különböző kategóriákban), láthatatlan madárfotósként emlegetik.

Egyébként ő a világ legnagyobb presztízsű fotópályázata, a Wildlife Photographer of the Year történetének legeredményesebb pályázója, aki az ifjúsági, később pedig a felnőttmezőnyben is elhozta már a természetfotósok Oscar-díjának tartott fődíjat.

Idén Potyó Imre brillírozott az említett nemzetközi megmérettetésen: Téli szárnyak című fotója a gerinctelen állatok kategóriájában különdíjat nyert – ezért idehaza az Év Természetfotója díjat érdemelte ki. A kis téliaraszoló (Operophtera brumata, egy rendkívül gyors röptű lepke) rajzását sikerült egy novemberi estén lencsevégre kapnia a Börzsöny egy nyirkos patakvölgyében. A két hím éjszakai táncához a hegység már kopasz mohos fái és a csillagos ég nyújtják a gyönyörű hátteret. (Azért tudható, hogy hímek, mert a nőstény kis téliaraszolók gyakorlatilag röpképtelenek, annyira kicsi a szárnyuk.)

Az Év Ifjú Természetfotósa Reinhoffer István lett. Ugróiskola című képét az ablakából készítette a kerítésükön megpihenő seregélyről.

A vizek élővilágának megörökítése komoly erőpróba, de tökéletes pillanatokat sikerült elkapnia Tökölyi Csabának, Az Év Búvárfotósa cím vadonatúj birtokosának. Az Élet a vízfelszín alatt elnevezésű kategória 1. díjas képét Indonéziában készítette: a sárga szalagos édesajkú halak sodródnak az áramlatokkal, Csúcsforgalom címmel.

Garantáltan emlékezetes marad Daróczi Csaba látványos felvétele (nem mellesleg A madarak viselkedése című kategória első helyezettje), melyet egy halastó medre fölött készített. A tó vizét télre leengedték, csak a csapadék állt meg az alján. A sekély vízben közlekedő madarak felkavarták az iszapot, melyből különleges formáció született – innen kapta a találó címet: Húzzuk a csíkot.