Lisztjével hódít a maróni

Pedig hazánk számos vidékén, ahol a talaj meszes és az éves csapadék 700 milliméternyi, eredményesen lenne termeszthető. A Sopron és Nagymaros környéki savanyú talajok igen alkalmasak a telepítésére, de Baranyában, Somogyban és Zalában is akadnak jó termőhelyei.

A gesztenyeligetek régóta részei a Kárpát-medence növényvilágának. Ha nem is nagyon gyarapították, a gesztenyéseket mindenkor megbecsülték.

A kisebb gyümölcsöket, ami a vaddisznók számára szolgált csemegéül, az ember az ólban nevelt sertése számára gyűjtötte, míg a nagy szeműt, a marónit a konyhában hasznosította.

Háborús pusztítások, járványok idején, amikor az éhhalál réme fenyegetett, tápláló eleségként sok szegény ember számára a túlélést jelentette. A virága kiváló méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege ma is. A gesztenye nagy energiatartalmú gyümölcs, a sok szénhidrát mellett jelentős mennyiségben tartalmaz értékes fehérjéket, zsírokat, olajokat, ásványi sókat. Legtöbbet C-vitaminból találunk benne, a B-vitaminokból csak keveset. Napjainkban, amikor egyre növekszik a lisztérzékenyek száma, a gesztenyéből őrölt gluténmentes liszt sokak számára nagy adomány. Ugyanúgy alkalmas főzésre, sütésre, mint a gabonaliszt.